Illegális munka az építőiparban: Szászországban 260 munkást ellenőriz a vámhatóság

Illegális munka az építőiparban: Szászországban 260 munkást ellenőriz a vámhatóság

2025. június 16-án a drezdai fővámhivatal feketemunka pénzügyi ellenőrzése átfogó, országos és kockázatorientált auditot hajtott végre az építőiparban. A kampány során több mint 100 vámtisztet telepítettek ki, akik összesen nyolc építkezést ellenőriztek Drezdában, Lipcsében, valamint Kelet- és Észak-Szászországban. 60 különböző vállalat több mint 260 alkalmazottjával találkoztak. A nyomozók 65 esetben állapítottak meg további vizsgálatot eredményező gyanús körülményeket, köztük minimálbér-sértést és külföldiek illegális foglalkoztatását. Heike Wilsdorf, a pénzügyi ellenőrzés sajtószóvivője kifejtette, hogy különösen az építőipar és a másodlagos iparágak állnak gyakran a vizsgálatok középpontjában, mert azokat különösen érinti a be nem jelentett munka. A munkaadóknak – függetlenül attól, hogy belföldön vagy külföldön tartózkodnak – meg kell felelniük a német minimálbér-szabályozásnak. A minimálbér jelenleg bruttó 12,82 euró óránként, ami 2025. január 1-től van érvényben; korábban 9,35 euró volt.

A be nem jelentett munkavégzés problémája nem új keletű kérdés Németországban. A szövetségi pénzügyminisztérium szerint 2024-ben mintegy 766 millió eurós be nem jelentett munkavégzés okozta kárt állapítottak meg. Körülbelül 25 000 munkáltatói ellenőrzés során csaknem 97 000 vizsgálat indult. Összesen 1277 év börtönbüntetést szabtak ki. Jól látható, hogy a be nem jelentett munkavégzés és az illegális foglalkoztatás a gazdaság szinte minden ágazatát érinti, de különösen a bérintenzív ágazatokat. A be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelemről szóló törvény (SchwarzArbG) képezi a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelem jogalapját, és 2019-ben megreformálták a pénzügyi ellenőrzések ellenőrzési jogkörének bővítése érdekében.

Háttér és fejlemények

Az országos minimálbér 2015. január 1-jei németországi bevezetése óta a nyilvános vita gyakran ennek az intézkedésnek a foglalkoztatásra és a bérekre gyakorolt ​​hatásaira irányult. A minimálbért a kezdeti 8,50 euróról fokozatosan 9,35 euróra emelték. A legújabb tanulmányok azonban azt mutatják, hogy kevés megbízható információ áll rendelkezésre a minimálbér, a be nem jelentett munka és az illegális foglalkoztatás közötti összefüggésről. A különböző bérintenzív iparágakat, köztük a vendéglátást és a húsipart elemző tanulmány megállapította, hogy az egyes iparágak szerkezeti jellemzői és az érintettek motivációi fontosabbak, mint maga a minimálbér.

A be nem jelentett munkavégzés továbbra is összetett probléma. Miközben a pénzügyi ellenőrzés továbbra is igyekszik betartatni a szabályozást, a szervezett feketemunka Európa-szerte aktív. Az illegális foglalkoztatás ilyen formái elleni küzdelem nagy kihívást jelent, különösen a lánccsalás miatt, amely bonyolult bűnözői struktúrákat alkalmaz a be nem jelentett bérek és a korrupció finanszírozására. Annál is fontosabb, hogy a munkavállalók és a munkáltatók komolyan vegyék a vonatkozó előírásokat és betartsák azokat.

A mostani ellenőrzések ismét megerősítik, mennyire fontos a tisztességes munkakörülmények biztosítása és minden munkavállaló jogainak védelme. Ez az egyetlen módja annak, hogy a munkaerőpiac átlátható és igazságos maradjon minden érintett számára.