Zwickau nővérek: Süketek és sikeresek a strandröplabdában

Zwickau nővérek: Süketek és sikeresek a strandröplabdában

Ma Kölnben a siket kultúra fontos témájáról van szó, amely gyakran még mindig alulreprezentált a társadalom felfogásában. A nővérek, Nelly és Peggy Steinbach, akik az újraegyesítés után Zwickauban nőttek fel, nemcsak példaképek a strandröplabda sportágában a GSV Zwickau klubjában, hanem aktívan képviselik a siketek érdekeit is. Mindkettőnek sikerül a saját útját járnia, még akkor is, ha süket identitásuk kihívásai néha nagy dolgokat követelnek meg.

Steinbachék jelnyelven kommunikálnak szüleikkel, Normannal és Piával. Norman, az NDK egykori versenysportolója más gyermekkort élt át, mint lányai. Az egykori NDK-ban bevett gyakorlat volt, hogy a siket emberek beszélt nyelvet tanultak, ami rendkívül nehéz volt a vallásos családból származó, jelnyelvhez nem jutott Piának. Ma jelnyelvet tanít a Zwickau Egyetemen, és fontos összekötőként szolgál a világok között. Norman viszont a fal leomlása után megszilárdult szerelői szerepében, és meg tudta őrizni állását.

A siket kultúra átalakulóban

Világszerte körülbelül 70 millió siket él, akik több mint 300 különböző jelnyelven kommunikálnak. Ezek a nyelvek nemcsak a kommunikáció eszközei, hanem a kulturális identitás hordozói is. Az audizmus – a beszélt nyelv felsőbbrendűségén alapuló diszkrimináció – gyakori jelenség, amelyet a siketek naponta tapasztalnak a társadalomban. A siketek láthatóságának és jogainak növelése érdekében a kollektív tudat nagy jelentőséggel bír. Egyre fontosabbá válik a siketség fogalma, amely a siketséget mint alapvető kulturális identitást tükrözi.

Az 1960-as évek óta a siketeknek nemcsak az előítéletekkel, hanem a politikai diskurzus igazságtalanságaival szemben is érvényesülniük kell. A siket kultúra magában foglalja a történelmi, művészeti és társadalmi vonatkozásokat is, amelyeket önállóan kell kezelni és értékelni. A jelnyelvek a siketkultúra kedvelt kommunikációs formája, és kulcsszerepet játszanak a cserében és az identitás kialakításában. A siketek oktatási intézményei nemcsak a szükséges nyelvtudást kínálják, hanem döntően hozzájárulnak az identitásfejlesztéshez is.

Önrendelkezés és láthatóság

A műsorban az „önhatározók!” A cél az Alaptörvény 3. cikkének pontosítása, amely tiltja a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetést. Rávilágít arra, hogy a siketek számára milyen fontos az önrendelkezési élet az élet különböző területein, mint például a munka, az iskola vagy a kultúra. Megjegyzendő, hogy a siketek gyakran elszigetelt szerepbe szorulnak, ami korlátozza a siket kultúra autonómiáját és láthatóságát.

Jelentős a jelnyelvek hatása is, amelyek több mint 300 éve a siketek egyesítő elemeként szolgáltak. A jelenlegi politikai és társadalmi helyzet újragondolást igényel. A legtöbb ember még mindig a tudat első szintjén van, és gyakran hiányosnak érzékeli a siketeket. De fiatal tehetségekkel és elkötelezett színészekkel – mind a siketek, mind a halló tudósok soraiból – sokan azon dolgoznak, hogy megváltoztassák ezeket a nézőpontokat, és átfogóan mutassák be a megélt kultúrát.

A siketek kirekesztésének ellensúlyozása érdekében a kulturális rendezvények és a jelnyelvi tolmácsok képzése elengedhetetlen a mindennapi életben való egyenlő részvételhez. A Politikai helyzet A siketek helyzete számos kihívást jelent, de sok változási lehetőséget is rejt magában az elfogadás és az integráció terén.

Nelly és Peggy egyaránt élő példái a siket kultúra felébredésének és megerősödésének. Megmutatják, hogy bátorsággal, elszántsággal és erős kulturális alappal sok mindent el lehet érni. A sokszínűség által jellemzett világban a siketek egyre láthatóbbá válnak, és erősítik önbizalmukat – ez egy csodálatos fejlődés, amely nem veszíti el jelentőségét.