Erfurt megemlékezik: 50 évvel az algériaiak elleni brutális zavargások után

Erfurt megemlékezik: 50 évvel az algériaiak elleni brutális zavargások után

Németország múltjának egy sötét fejezete elevenedik meg napjainkban Erfurtban, mert 50 évvel ezelőtt, 1975 augusztusában a masszív rasszizmus példátlan formában tört ki. Abban az időben 300 erfurti fiatal három napon keresztül üldözött 25 algériai szerződéses munkavállalót a városközponton keresztül, és brutális támadásokat követett el, amelyek sok menekültnél kórházba kerültek. Ezeket a zavargásokat 1945 után az első ilyen jellegű zavargásoknak tekintik Németországban, és jól mutatják, milyen mélyen gyökerezett a rasszizmus még egy állítólagos antifasiszta társadalomban is. Deutschlandfunk arról számol be, hogy az erőszakot az Algériai lakosság állítólagos nemi erőszakos vádja váltotta ki.

Augusztus 10. és 13. között káosz tört ki Erfurtban. A rasszista pletykák és félreértések olyan agresszióhullámhoz vezettek, amely nemcsak fizikai erőszakot fejtett ki a munkásokkal szemben, hanem láthatóvá tette az NDK-ban többé-kevésbé szőnyeg alá söpört társadalmi feszültségeket is. Különféle jelentések, köztük a Szövetségi Polgári Oktatási Ügynökségtől származó jelentések hangsúlyozzák, hogy a SED kormánya ezeket az incidenseket kellemetlenül kényesnek tekintette, és ezért nagyrészt eltitkolta az eseményeket.

Egy pillantás a háttérre

De mi volt a valódi háttér? Az NDK-ban akkora volt a munkaerőigény, hogy 1974 áprilisában megállapodást írtak alá algériai munkások küldésére. 1974 és 1984 között több mint 8000 algériai migráns érkezett az NDK-ba, hogy a szén- és építőanyagiparban dolgozzon. Ezek a férfiak korlátozott körülmények között éltek központosított kollégiumokban, és alig érintkeztek a helyi lakossággal. A történészek azt sugallják, hogy ez az elszigeteltség és az uralkodó rasszista gondolkodásmód az NDK hivatalos antifasizmusa ellenére táptalajt biztosított ezeknek a zavargásoknak. Az n-tv kiemeli, hogy az NDK biztonsági hatóságai vizsgálatokat indítottak az események során, de ezeket aligha folytatták komolyan.

Az erőszakos összecsapások augusztus 10-én kezdődtek, és a rendőrség kénytelen volt beavatkozni az algériai munkások védelmében. A hivatalos hatóságokat azonban látszólag kevéssé érdekli a rasszizmus társadalmi problémaként való kezelése. Csak öt embert ítéltek el végül a zavargásokban játszott szerepe miatt. Ez az attitűd azt jelentette, hogy sok feszültségről és konfliktusról nem beszélt a nagyközönség, és a rasszizmust, mint jelenséget alig vették észre az NDK-ban.

Egy rég esedékes emlék

Az erfurti rasszista zavargások 50. évfordulója alkalmából rendezett megemlékező rendezvények részeként 2025. augusztus 10-én és 11-én különböző megemlékező rendezvényekre kerül sor, olyan intézmények szervezésében, mint az Erfurti Egyetem és a Topf & Söhne emlékhely. Ezek a kezdeményezések annak a jele, hogy a társadalom kész kezelni ezt a fájdalmas múltat, és nem feledkezni az áldozatokról.

A közvélemény egyre inkább felismeri, hogy a rasszizmus nem csupán az egyén viselkedésének kérdése, hanem mélyen gyökerező társadalmi struktúrákat is érint. Az ilyen megemlékezések tehát szükségesek ahhoz, hogy meghalljuk az érintettek hangját, és tanuljunk a történelemből. Ha visszatekintünk az Erfurtban történtekre, egy dolog világossá válik: itt az ideje, hogy nyíltan foglalkozzunk a rasszizmussal és a diszkriminációval – nem csak az emlékek kedvéért, hanem egy jobb jövő megteremtése érdekében.