Küzdelem az álhírek ellen: a baloldal médiaoktatásra szólít fel Türingiában!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A baloldal indítványt nyújt be a türingiai tartomány parlamentjében a dezinformáció elleni küzdelemre a demokrácia védelme érdekében.

Die Linke bringt im Thüringer Landtag einen Antrag zur Bekämpfung von Desinformation ein, um die Demokratie zu schützen.
A baloldal indítványt nyújt be a türingiai tartomány parlamentjében a dezinformáció elleni küzdelemre a demokrácia védelme érdekében.

Küzdelem az álhírek ellen: a baloldal médiaoktatásra szólít fel Türingiában!

A dezinformációról és az álhírekről szóló vita egyre nagyobb lendületet kap. Ez különösen aktuális a türingiai tartományi parlamentben, ahol a Die Linke parlamenti képviselőcsoport indítványt nyújtott be a célzott dezinformáció és a digitális gyűlöletbeszéd leküzdésére. képviselőkKatharina König-Preussrávilágít arra, hogy a célzott félretájékoztatás mennyire veszélyes demokráciánkra. Véleménye szerint korán el kell kezdenünk a fiatalok tájékoztatását az információkezelésre. Tixio beszámol arról, hogy a pályázat olyan intézkedéseket irányoz elő, mint az iskolai kötelező médiaoktatás. A tanulóknak meg kell tanulniuk azonosítani az álhíreket és az összeesküvés mítoszokat.

König-Preuss érvelésének központi pontja a Türingiában eddig tapasztalt incidensek, mint például a gerai hamis hirdetménytervezetek és a manipulált választási eredmények. Ezek nemcsak bosszantóak, de a demokratikus folyamatok integritását is megkérdőjelezik. Ennek ellensúlyozása érdekében a pályázat az átláthatósági törvény módosítását és a témával intenzívebben foglalkozó kutatóközpont létrehozását szorgalmazza. A dezinformáció terjedésének visszaszorítása érdekében a platformüzemeltetők felelősségét is erősíteni kell.

Iskolák, mint első érintkezési pontok

Nagy hangsúlyt fektetnek az iskolákra, ahol a fiataloknak el kell sajátítaniuk az információ kritikus kezeléséhez szükséges készségeket. A Szövetségi Polgári Oktatási Ügynökség kiemeli az álhírek és a félretájékoztatás aggasztó terjedését a közösségi médiában. Az emberek fogékonyabbak az ilyen tartalmakra, különösen válság idején. Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a politikai és médiaintézményekbe vetett alacsony bizalom növeli az álhírekre való fogékonyságot.

A tudósok azt tapasztalják, hogy nem feltétlenül többen hisznek a dezinformációban, hanem inkább az, hogy az egyre inkább jelen van. Ugyanakkor gyakran megfigyelhető, hogy az álhíreket és az összeesküvés történeteket kifejezetten a hírforrások hiteltelenítésére használják fel. Válság idején az ilyen negatív információk száma az egekbe szökött.

A médiakompetencia kulcsfontosságú

A médiaműveltséget sokan az álhírek kezelésének kulcsának tekintik. Ez nemcsak a médiatartalom kritikus reflexióját foglalja magában, hanem az információ értékelésének ismeretét is. Deutschlandfunk leírja, hogy a riasztó környezetben élő emberek általában elégedetlenebbek a demokráciával. Ezért fontos célzott intézkedéseket hozni a jó hírű médiába vetett hosszú távú bizalom előmozdítása érdekében.

A dezinformáció jelentette kihívásoknak való megfelelés érdekében célszerű összehasonlítani a különböző forrásokat, ellenőrizni az információk hátterét. Az Európai Unió már hozott intézkedéseket az olyan kezdeményezések előmozdítására, mint az „EU kontra Disinfo” – az álhírek terjedésének megfékezésére. Ez azt mutatja, hogy az oktatási kínálat és az egyértelmű jogi követelmények kombinációja szükséges demokráciáink védelméhez.