Peine: 850 S refugio underground – Az SPD magas költségekre figyelmeztet!

Peine: 850 S refugio underground – Az SPD magas költségekre figyelmeztet!

Izgalmas projekt indulhat Peinén: az ottani kerület 850 menedékkérő felvételét tervezi „non-profit” feladatokra. Első pillantásra úgy hangzik, mint egy win-win helyzet – a menekültek integrálódhatnak munkájukkal, miközben a közösség további támogatást élvezhet olyan területeken, mint az élelmiszerbankok és a környezetvédelem. De nem mindenki ért egyet ezzel a döntéssel. Az SPD körzeti adminisztrátora, Henning Heiß rámutat, hogy a projektről szóló szavazást az SPD és a Zöldek hét tagjának bojkottja befolyásolta, akik nem vettek részt az ülésen. Aggálya: Az intézkedés végrehajtásával járó magas adminisztrációs teher ellentmondhat a kitűzött céloknak.

Az ellenzék az önkormányzat számára is magas költségeket lát a projektben – körülbelül 250 000 euróra becsülik, amit a Saale-Orla körzet kerületi adminisztrátora, Christian Herrgott „nyilvánvalóan magasnak” minősített. Tekintettel a 2024-ben várható törvényi előírásokra, sokan úgy vélik, hogy hatékonyabb lehet a menekültek integrálása a rendszeres munkaerőpiacra. Herrgott pozitív tapasztalatokról számol be: régiójában a 200 menekült közül 90-en már egy év után be tudtak lépni az első munkaerőpiacra.

A menekültek helyzete a munkaerőpiacon

Mit jelent ez a menekültek németországi integrációja szempontjából? A jelenlegi statisztikák szerint 2022 decemberében a külföldiek munkanélküliségi rátája 14,7 százalék volt, míg a foglalkoztatási ráta 47,4 százalékos volt. Ezek a számok azt mutatják, hogy sok németországi menekült számára még mindig sziklás az út a munkaerőpiachoz. A Törökországban tartózkodó szíriaiak különösen érintettek. A hivatalos adatok szerint több mint 3,2 millió regisztrált szíriai menekült él az országban. A Törökországban tartózkodó migránsok összlétszámára vonatkozó becslések 4,2 és 6 millió között mozognak. Ez azt jelenti, hogy a török ​​lakosság mintegy 3,44 százalékát teszik ki a menekültek, a csúcson Isztambul városa, majd Gaziantep és Şanlıurfa következik.

Ami különösen feltűnő, az a tény, hogy a szíriai menekültek többsége a polgárháború előtt hazájában jóval 75 dollár alatti jövedelmet ért el. Az új országban való beilleszkedés és az álláskeresés sokak számára komoly kihívást jelent az olyan strukturális akadályok miatt, mint az oktatás és a nyelvtudás hiánya. A [Sendika] jelentései szerint 2016 és 2024 között több mint 715 000 szíriai hagyta el önszántából hazáját, és a menekültek számának csökkenése Törökországban 2021 óta egyértelműen érzékelhető – a sokak által elviselt nehéz élethelyzet jele.

A társadalmi integráció kihívása

A munkaerőpiaci nehézségek mellett sok menekültnek pénzügyi bizonytalanságokkal is meg kell küzdenie. A Törökországban tartózkodó szíriai menekültek több mint 77 százaléka nem tudja kielégíteni alapvető szükségleteit. Ez Németországban is komoly probléma, ahol 20,8 százalékos a külföldiek SGB II segélyezési aránya. Ezek az esélyek azonban megtévesztőek, és különböző tényezőktől függenek, amelyek befolyásolhatják az összehasonlíthatóságukat.

Összességében egyértelmű, hogy nemcsak a jogi keret, hanem a társadalmi integráció is komoly kihívást jelent mind Németországban, mind Törökországban. Az olyan projektek, mint amilyen a Peine-i, egy lépést jelentenek a helyes irányba, de körültekintően kell végrehajtani, hogy hosszú távon sikeresek legyenek. A menekültek jótékonysági munkára való felhasználása lehetőségeket kínál, de további feszültségeket is generálhat, ha nem kezelik kellőképpen az emberek előtt álló kihívásokat.