Türingia a bíróságon: Ki fizeti a hamuzsír költségeit? A döntés függőben van!

Türingia a bíróságon: Ki fizeti a hamuzsír költségeit? A döntés függőben van!

Türingia sorsdöntő bírósági dátum előtt áll: 2025. június 26-án a lipcsei Szövetségi Közigazgatási Bíróság tárgyalja, hogy továbbra is az államnak kell-e viselnie a használaton kívüli káliumbányák biztonsági munkáinak költségeit. A pénzügyi teher óriási, évente akár 20 millió eurót is elér, ami a Kali+Salz bányavállalatra hárul az NDK-korszak kiterjedt szennyezett területeinek megtisztítására. Erre a munkára azért van szükség, hogy elkerüljük a hamuzsírbányászatból származó üregek esetleges összeomlási kockázatát. Az Antennen Thüringen szerint a közelgő ítélet kimenetele bizonytalan, Tilo Kummer környezetvédelmi miniszter azonban abban reménykedik, hogy a korábbi szövetségi kormány megosztja a szerződést a költségekkel.

Türingia 2017 óta fizet előleget, mert az Egyesítéssel kapcsolatos Különleges Feladatok Szövetségi Ügynökségével 1998-ban kötött általános szerződés költség-előrejelzései közel sem fedezik a tényleges pénzügyi ráfordításokat. Míg a sürgősen szükséges biztonsági munkálatok eredetileg 675 millió euróba kerültek, a tényleges költségeket most 750 millió euróra becsülik. Kummer hangsúlyozza ennek a kérdésnek az országra gyakorolt ​​jelentőségét: „A kifizetések hatalmas anyagi terhet jelentenek, amely a minisztériumban az éves költségvetésünk mintegy 10%-át teszi ki” – magyarázza.

A finanszírozás körüli vita

A pénzügyi helyzetre reagálva Türingia beperelte a Szövetségi Alkotmánybíróságot, hogy a szövetségi kormány járuljon hozzá a felújítási költségekhez, de ezt a kérést elutasították. A Szövetségi Alkotmánybíróság megállapította, hogy Türingia nem tudta bizonyítani, hogy alkotmányos kötelezettség áll fenn a költségek fedezésére. Szászország hasonló kérését szintén elutasították, amint azt a Welt jelentette. A szövetségi kormány hozzáállását, amely nem tartja elégségesnek a mostani panaszokat, keményen bírálják a türingiai politikusok.

Tilo Kummer miniszter azt tervezi, hogy a kérdést újra napirendre tűzi, mivel a springeni és a merkersi bányák biztonsági munkáinak éves költsége 16 és 20 millió euró között van. A türingiai Zöldek körzeti szövetsége azt szorgalmazza, hogy a szövetségi kormány végre ismét vállalja a felelősséget. Szászország és Szász-Anhalt szennyezett területekre vonatkozó általános szerződéseiben már előnyösebb kikötések szerepelnek, amelyek a feltételezett szennyezett területek költségeinek jobb megtérítését írják elő.

Aggodalmak a jövő miatt

Türingia nem ok nélkül beszél a közelgő „örök költségekről”. A problémát súlyosbítják további nehézségek, például a víz behatolása az ugrógödörbe. Ez ismét megmutatja, mennyire fontos a finanszírozási kérdés gyors tisztázása – nemcsak az ország, hanem a jövő környezete szempontjából is. Türingia környezetvédelmi minisztere, Bernhard Stengele egyértelmű álláspontot képvisel, amikor azt mondja: "A szennyezett területek eltávolításának költségeit nem szabad egyedül az államnak viselnie." A szövetségi kormányra nehezedő nyomás egyre nő, mert továbbra is megoldatlan probléma marad a szerkezetátalakításra szoruló, egykori NDK-s állami vállalatokért.

Míg a bíróság végleges döntést hoz, az még várat magára, hogy végre visszakapja-e Türingia a számára szükséges támogatást. A jelenlegi helyzet nemcsak pénzügyi, hanem ökológiai dilemma is, amely jelentős hatással lehet a térség jövőjére.