Türingiai kutatók elemzik a deglobalizáció kockázatait a vállalatok számára

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Türingia a vállalatok előtt álló új geopolitikai kihívásokról tárgyal. Kutatási projektek a deglobalizációról az Erfurti Egyetemen.

Thüringen diskutiert neue geopolitische Herausforderungen für Unternehmen. Forschungsprojekte zu De-Globalisierung an der Universität Erfurt.
Türingia a vállalatok előtt álló új geopolitikai kihívásokról tárgyal. Kutatási projektek a deglobalizációról az Erfurti Egyetemen.

Türingiai kutatók elemzik a deglobalizáció kockázatait a vállalatok számára

A globalizáció megrázkódtatása egyre jobban érezhető. Javában folyik a vita a „globalizáció végéről” és az ezzel járó gazdasági integráció lassulásáról. Mindenekelőtt a geopolitikai hűség és az új versenytársak a high-tech szektorban és a kritikus nyersanyagok terén egyre nagyobb hatással vannak a kereskedelemre. Ez a központi téma az Erfurti Egyetem Geoökonómiai Kutatóközpontjában (EFGEo), amelyet 400 000 euróval finanszíroz a Türingiai Gazdasági, Tudományos és Digitális Társadalom Minisztériuma [uni-erfurt.de].

Az újonnan alapított kutatóközpont interdiszciplináris alapkutatást tűzött ki maga elé, és a nemzetközi politikai gazdaságtan, jog, nemzetközi kapcsolatok, konfliktuskutatás és közpolitika témaköreivel foglalkozik. Ezzel egy időben indul a „De-Globalization and Global Decoupling” (DeGlobE) doktori főiskola, amelyet a Hans Böckler Alapítvány 567 ezer euróval támogat. Mindkét kezdeményezés egyesíti a geoökonómiával és a deglobalizációval kapcsolatos szakértelmet az Erfurti Egyetemen. Jan Ickler és Madeleine Böhm ezeknek a projekteknek a kulcsfigurái.

A gazdaság kihívásai

De hogyan néz ki a helyzet a cégeknél? Jan Ickler kiemeli, hogy a gazdasági kapcsolatok átpolitizálódnak, és a vállalatoknak aktív szerepet kell játszaniuk az új geopolitikai rendben. Madeleine Böhm az ellátási láncok diverzifikációját és a növekvő regionalizációt a deglobalizáció motorjaként azonosítja. Ezek a fejlemények jelentős kockázatokat hordoznak magukkal a német gazdaság számára, különösen az olyan erős exporttal rendelkező ágazatok számára, mint az autóipar és a high-tech szektor.

A geoökonómiai kockázatokat nem szabad alábecsülni. A Bundesbank Khalil, Osten és Strobel tanulmánya szerint megfigyelhető, hogy a kereskedelmi partner geopolitikai kockázatának növekedésével ezekből az országokból csökken az árakkal kiigazított import, miközben az importárak emelkednek. Ez negatív kínálati sokkot okoz, és komoly veszélyt jelent a stabil ellátási láncokra támaszkodó vállalatokra bundesbank.de.

Geopolitikai bizonytalanság és következményei

Bár a globális kereskedelmi forgalom a közelmúltban rekordot döntött, sokféle geopolitikai megrázkódtatástól szenved. Az olyan konfliktusok, mint az USA és Kína közötti viták vagy az ukrajnai konfliktus következményei, megmutatták, mennyire sebezhetőek a globalizált ellátási láncok. Amint az 1980-as évek óta uralkodó neoliberális globalizáció elveszti befolyását, egy új geogazdasági rend alakul ki, amely a gazdasági kölcsönös függőségek stratégiájának kialakítását vezérli. bpb.de.

Ennek megfelelően Németországnak komoly kihívásokkal kell szembenéznie, amikor meg kell birkóznia ezzel az új valósággal. Az energetikai átállás azonban lehetőségeket kínálhat a zöld növekedésre és a technológiai innovációra is. A vállalatokra most nagyobb nyomás nehezedik, hogy alkalmazkodjanak az új geopolitikai és gazdasági feltételekhez. Az EFGEo kutatóközpont és a DeGlobE doktori kollégium célja, hogy értékes hozzájárulást nyújtson a deglobalizációs folyamatok elemzéséhez, és megértse azok gazdaságra gyakorolt ​​következményeit.

A két kezdeményezés közötti szinergiahatások segíthetnek a kockázatok jobb elemzésében és a vállalat ellenálló képességére vonatkozó ajánlások kidolgozásában. Egy olyan világban, ahol a geopolitikai tényezők egyre inkább előtérbe kerülnek, minden eddiginél fontosabb, hogy naprakészen maradjunk és alkalmazkodjunk a változásokhoz.