Egyedül élő emberek Németországban: Növekszik a szegénység és a magány!

Egyedül élő emberek Németországban: Növekszik a szegénység és a magány!

Németországban ma körülbelül 17 millió ember él egyedül. Ez a lakosság mintegy 20,6 százalékának felel meg, és figyelemre méltó növekedést jelent a 2004. évi 14 millió egyedül élő emberhez képest. Ez a tendencia nem csupán egy szám, hanem mélyreható társadalmi változásokat is tükröz. Alexander Langenkamp szociológus kifejti, hogy az egyedülálló háztartások számának növekedése az újraegyesítés óta az egész országban és a régi szövetségi államokban is megfigyelhető. Ennek összetett okai vannak: a demográfiai változások, az individualizáció irányába mutató társadalmi változások, a magas szakmai mobilitás és az oktatási expanzió nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy napi hírek jelentették.

Társadalmi okok és következmények

A nők anyagi függetlensége különösen fontos szerepet játszik abban, hogy nagyobb valószínűséggel engedhetik meg maguknak, hogy egyedül éljenek. Azonban nem csak az előnyöket kell figyelembe venni: az egyedül élő embereket manapság különösen gyakran fenyegeti a szegénység veszélye. Ennek a csoportnak körülbelül 29 százalékát tartják veszélyeztetettnek a szegénységben, ami riasztóan magas az általános népességhez képest (15,5 százalék). Főleg az idősebb, 65 év feletti állampolgárok körében több mint minden harmadik él egyszemélyes háztartásban, a 85 év felettieknél pedig még az 50 százalékot is meghaladja.

Fabian Steenken, az Alsó-Szászországi Állami Szegénységi Konferencia munkatársa ezt a helyzetet a növekvő társadalmi egyenlőtlenség kifejeződéseként írja le. Ez a probléma nem újkeletű Németországban. Hangos Destatis Az egyedül élők szegénységi rátája annyira megnőtt, hogy mára 35,1 százalékukat fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélye. A 30 év alatti korosztály 35,9 százaléka gyakran érzi magát magányosnak. Ez széles körben elterjedt jelenség: az egyedül élők 26 százaléka vallja magát gyakran magányosnak, míg ez a teljes népességnek csak 16,3 százaléka.

Az EU-országok összehasonlítása

További érdekesség a többi európai országgal való összehasonlítás. Az egyedül élők arányát tekintve Németország 20,6 százalék, ami meghaladja a 16,2 százalékos uniós átlagot. Míg az olyan országokban, mint Litvánia (27 százalék), Finnország (26 százalék) és Dánia (24 százalék) még magasabbak az értékek, a legalacsonyabb részesedés Szlovákiában (3,5 százalék), Írországban (8 százalék) és Lengyelországban (9 százalék) érhető el.

Emellett egy előrejelzés szerint Németországban 2040-re 45 százalék fölé emelkedhet az egyszemélyes háztartások aránya. Ez nemcsak azért aggasztó, mert megváltoztatja a társadalmi struktúrákat, hanem azért is, mert növelheti a szegénység problémáját. Böckler kiemeli, hogy Németországban a gazdagok és szegények közötti szakadék egyre nagyobb. Növekszik a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenség, ami jelentős hatással lesz az egyedül élők életkörülményeire.

Az egyedül élők kihívásai sokfélék. Az anyagi bizonytalanságtól a magányig ezek a szempontok nem csupán egyéni sorsok, hanem inkább megoldást igénylő társadalmi jelenségek. A jó társadalmi kohézióra való felhívás hangosabb, mint valaha, és mindannyiunkon múlik, hogy figyelemmel kísérjük ezeket a fejleményeket, és ennek megfelelően cselekszünk.