A lengyel áldozatok első emlékművének felavatása Berlinben!

A lengyel áldozatok első emlékművének felavatása Berlinben!

2025. június 16-án Berlinben avatták fel a második világháború alatti német támadás lengyel áldozatainak emlékművét. Ez a cselekmény nem csak az áldozatok emlékére kíván emlékezni, hanem egy lépésnek is kell tekintenie Németország és Lengyelország közeledése felé. Az avatásra az 1957-ben lebontott egykori Kroll Opera helyén került sor. Az ünnepségen jelen volt Wolfram Weimer német kulturális államminiszter és a lengyel nagykövetség képviselője. Jelen volt Heiko Maas volt külügyminiszter, a Német Lengyel Intézet elnöke is.

A német Wehrmacht támadása Lengyelország ellen 1939. szeptember 1-jén kezdődött, amikor Adolf Hitler hadat üzent. A két ország kapcsolatát a mai napig feszítik gazdasági és politikai szempontból ennek a szörnyű konfliktusnak a következményei. A berlini emlékmű azonban csak átmeneti intézkedés; Állandó emlékművet és német-lengyel házat már terveznek. 2020-ban a német Bundestag megbízta a szövetségi kormányt, hogy hozzon létre egy emlékhelyet a lengyel áldozatok emlékének megőrzésére és a nemzetek közötti történelmi politika átalakítására.

Terhelt történelmi politika

De nem csak az emlékezés helyek a fontosak. A jóvátételi igények kérdése erősen megterheli Németország és Lengyelország viszonyát. Ezek a követelések a Lengyelország által a második világháború alatt elszenvedett hatalmas veszteségekből és károkból fakadnak. A lengyel kormány és politikai képviselők, különösen a PiS képviselői szerint több mint 1,3 billió euróra becsülik azt az összeget, amelyet Németországnak kellene fizetnie a kárért. Ezeket a követeléseket azonban a németországi szövetségi kormány egyértelműen elutasította. Annalena Baerbock külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Németország jogi kérdése tisztázódott, és a szövetségi kormány nem hajlandó tárgyalásokat kezdeni a jóvátételről.

Történelmileg a probléma az 1945-ös potsdami konferenciára nyúlik vissza, amelyen elhatározták, hogy Lengyelországot kompenzálni kell a szovjet megszállási övezetben történő szétszereléssel és német külföldi eszközökkel. A szövetségi kormány azonban az 1990-es Kettő plusz Négy Szerződésben látja azt a pontot, ahol ez a jóvátételi kérdés végül lezárult. A szerződés, amelyet Lengyelország nem írt alá, kimondta, hogy az Odera-Neisse határt fogadják el Németország új keleti határaként, és hogy Lengyelország a háború után lemondott a további jóvátételről.

A politikai kontextus

A német álláspontot a lengyel kormány – különösen Mateusz Morawiecki miniszterelnök – alkalmatlannak tartja. A PiS évek óta felveti a jóvátétel kérdését, és 2022 végén diplomáciai jegyzékben 1300 milliárd eurós összeget kért. Ennek alátámasztására német és lengyel jogászok közös jogi szakvéleményt készítettek, amely azonban arra a következtetésre jutott, hogy Lengyelország nem jogosult jóvátételre. Ez további vitákhoz és nézeteltérésekhez vezetett mindkét nemzeten belül.

A lengyel politika megosztott, mert míg az előző vezetés Donald Tusk vezetésével már nem foglalkozott aktívan a jóvátételi kérdéssel, a jelenlegi kormány úgy látja, hogy felzárkózni kell, és ragaszkodik követeléseihez. Egyre növekszik a nyomás az elismerés és a kompenzáció nemzetközi szintű képviseletére. És még ha a jóvátételi követelések kérdése továbbra is forró téma, az újonnan felavatott berlini emlékmű a két nemzet közötti új párbeszéd jele lehet.

Ki kell deríteni, hogy ez a párbeszéd végül elvezet-e a lengyel áldozatok régi szenvedésének elismeréséhez. Az igazságosságról és a jóvátételről szóló vita azonban még csak a kezdeteknél tart, és továbbra is formálja majd a Németország és Lengyelország közötti kapcsolatokat.

Az emlékművel és a jóvátételi követelésekkel kapcsolatos további információkért tekintse meg a cikkeket NZZ, Wikipédia, és napi hírek.