A lengyel áldozatok első emlékműjének beiktatása berlini!
A lengyel áldozatok első emlékműjének beiktatása berlini!
Berlin, Deutschland - 2025. június 16 -án egy fontos emlékművet nyitottak Berlinben a német támadás lengyel áldozatainak a második világháború alatt. Ezt a cselekedetet nemcsak az áldozatoknak, hanem a Németország és Lengyelország közötti megközelítéshez is kell emlékezni. A beiktatásra a korábbi Kroll -opera helyén került sor, amelyet 1957 -ben lebontottak. Wolfram Weimer német kulturális miniszter és a lengyel nagykövetség képviselője jelen voltak ezen a szertartáson. Heiko Maas, a német lengyel intézet volt külügyminisztere és elnöke szintén jelen volt.
A német Wehrmacht Lengyelország elleni támadás 1939. szeptember 1 -jén kezdődött, amikor Adolf Hitler háborút jelentett be. A két ország közötti kapcsolatot eddig gazdaságilag és politikailag megterhelik ennek a szörnyű konfliktusnak a következményei. A berlini emlékmű azonban csak előzetes intézkedés; Már terveznek egy állandó megemlékezést és egy német-lolikus házat. 2020 -ban a német Bundestag megbízta a szövetségi kormányt, hogy hozzon létre egy emlékművet a lengyel áldozatok emlékének megőrzése és a nemzetek közötti történelem átalakítására.
hangsúlyozta a történelem politikáját
De nem csak az emlékeztetők fontosak. A visszatérési igények kérdését erősen hangsúlyozza a Németország és Lengyelország közötti kapcsolatok. Ezek a követelmények az óriási veszteségekből és károsodásokból származnak, amelyeket a pólusok a második világháború alatt szenvedett. A lengyel kormány és a politikai képviselők, különösen a PIS pártból, az a összeg, amelyet Németországnak kell alkalmazni a kárra, becslések szerint több mint 1,3 trillió euró. A szövetségi kormány azonban egyértelműen elutasította ezeket az igényeket Németországban. Annalena Baerbock külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a németországi jogi kérdés megoldódott, és a szövetségi kormány nem hajlandó tárgyalásokat kezdeményezni a javításokról.
Történelmileg a probléma az 1945 -ös Potsdam konferenciára nyúlik vissza, amelyben kijelentették, hogy Lengyelországot kompenzálni kell a szovjet -elfogyasztott övezetben és a német külföldön történő szétszereléssel. A szövetségi kormány azonban az 1990-es két plusz-négy szerződést olyan időnek tekinti, amikor ezt a javítási kérdést végül befejezték. Az a szerződés, amelyet Lengyelország még nem írt alá, megállapította, hogy az Oder-Neisse határát új német keleti határnak kell tekinteni, és hogy Lengyelország a háború utáni további javításokat adta ki.A politikai kontextus
A német pozíciót a lengyel kormány nem megfelelőnek tekinti, különösen Mateusz Morawiecki miniszterelnök alatt. A PIS évek óta megvitatja a javítási kérdést, és 2022 végén összesen 1,3 trillió eurót kértek diplomáciai fokozatban. A német és a lengyel ügyvédek közös jogi véleményét tették ki, amelyek azonban arra a következtetésre jutottak, hogy Lengyelország nem jogosult a visszatérítésekre. Ez további vitához és következetlenséghez vezetett mindkét nemzetben.
Alengyel politika megoszlik, mert míg Donald Tusk alatt az előző vezetés már nem aktívan folytatta a javítási kérdést, a jelenlegi kormány látja, hogy felzárkózik, és továbbra is fennáll az igényeivel. Növekszik a nyomás a felismerés és a kompenzáció nemzetközi keretében. És még ha a javítási igények kérdése továbbra is forró vasat, az újonnan kezdeményezett emlékmű berlini emlékmű a két nemzet közötti új párbeszéd jele lehet.
Még nem kell látni, hogy ez a párbeszéd a lengyel áldozatok régi szenvedéséhez vezet -e. Az igazságosságról és a javításról szóló vita azonban csak az elején zajlik, és továbbra is alakítja a Németország és Lengyelország közötti kapcsolatokat.
Az emlékmű ünneplésével és a javítási igényekkel kapcsolatos további információkért látogasson el a nzz-deutschen-bezent-lden-ld.189122 cikkeire. https://de.wikipedia.org/wiki/eparationsfreuden_polens_die_bundesrepublik_deutschland "Target =" _ üres "> wikipedia , és Tagesschau .
| Details | |
|---|---|
| Ort | Berlin, Deutschland |
| Quellen | |