Nincs több igény az állampolgárok javára: ítélet a rokkantnyugdíjról!

Nincs több igény az állampolgárok javára: ítélet a rokkantnyugdíjról!

A Berlin-Brandenburgi Állami Szociális Bíróság közelmúltban hozott döntése felháborodást vált ki a németországi állampolgári segélyben részesülők körében. 2025. február 26-án a bíróság (ügyiratszám: L 18 AS 947/22) úgy döntött, hogy a teljes rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek nem jogosultak állampolgári ellátásra a társadalombiztosítási törvény II. (SGB II) keretében. Ez az ítélet különösen azokat az érintetteket érinti, akiknek munkaképessége egészségügyi korlátozások miatt korlátozott.

A központi kérdés az volt: A teljes rokkantsági nyugdíjban részesülők jogosultak-e továbbra is állampolgári ellátásra? A 2008 óta II. munkanélküli segélyben részesülő mérnök végzettségű felperes 2020-ban rokkantnyugdíj iránti kérelmet nyújtott be, amelyet 2021 januárjától hagytak jóvá. Ezt követően a munkaügyi központ 2021 decemberétől visszavonta az SGB II ellátását, ami a perhez vezetett. A frankfurti (oderai) szociális bíróság 2022 szeptemberében elutasította a keresetet, és megerősítette a munkaügyi központ döntését. A felperes ezután fellebbezést nyújtott be az Állami Szociális Bírósághoz, amelyet szintén elutasítottak.

A segítség szükségletének megszüntetése

A bíróság megállapította, hogy a felperes teljes rokkantsága miatt már nem tudott dolgozni, ezért már nem jogosult az SGB II ellátásokra. A megélhetést és az alapvető anyagi biztonságot a rokkantnyugdíj és szükség esetén szociális segély garantálja. Az SGB II. 7. § 1. bekezdésének 3. pontja szerint nincs szükség segítségre a nyugdíj lehívásához. Ez az ítélet alátámasztja azt az állítást, hogy a rokkantnyugdíj jóváhagyásával az anyagi támogatás felelőssége átszáll a szociális jóléti hivatalra.

További fontos szempont, hogy a felperes azon állítása, hogy továbbra is állampolgári pénzt és átképzési utalványt szeretne kapni, nem tartható fenn. Oktatási utalvány csak az SGB II keretein belül adható ki, és ha a jogosultság megszűnik, akkor az utalványok átvételének lehetősége sem áll fenn. A határozat rávilágít a németországi szociális jog összetettségére is.

Társadalombiztosítás és alapbiztosítás

A polgárok pénzét eredetileg a munkaképes emberek alapvető biztosítékának szánták. Aki már nem tud legalább napi három órát dolgozni, az kiesik ebből a szabályozásból, helyette az SGB XII. szerinti alapbiztosításra jogosult. A lakosság nagy része gyakran nincs tisztában ezekkel a különbségekkel. A nyugdíjasok és a tartósan munkaképtelen személyek számára alapvető időskori biztonságot kell biztosítani, amelyet az állampolgári ellátástól függetlenül kell garantálni.

A bíróság döntésének messzemenő hatásai vannak az érintettekre nézve. Mostanra egyre gyakrabban kell a szociális hivatalokhoz fordulniuk segítségért. Ebben szerepet játszik a Hartz IV-hez képest a normál díjak emelése is, ezért sok szociális ellátásra szoruló emberben tudatosítják, hogy egyértelmű tájékoztatási politika szükséges a hatóságok részéről.

Összességében az ítélet azt mutatja, hogy Németországban a polgárok ellátásának és alapvető biztonságának egyértelmű korlátai vannak, és sok ember számára, különösen a mentális és fizikai betegségekben szenvedők számára ez továbbra is kihívást jelentő helyzet, amelyet összetett jogi keretfeltételek jellemeznek.