Vízilovak: Jégkorszaki meglepetés a Felső-Rajna Grabenből!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A Potsdami Egyetem új kutatása szerint az utolsó jégkorszakban vízilovak éltek Németországban.

Neue Forschung der Universität Potsdam zeigt, dass Flusspferde während der letzten Eiszeit in Deutschland lebten.
A Potsdami Egyetem új kutatása szerint az utolsó jégkorszakban vízilovak éltek Németországban.

Vízilovak: Jégkorszaki meglepetés a Felső-Rajna Grabenből!

Különösen izgalmas hírek a paleontológia világából! Egy friss tanulmány szerint a vízilovak sokkal tovább éltek Közép-Európában, mint azt korábban gondolták. A Potsdami Egyetem és a Reiss-Engelhorn Museums Mannheim irányítása alatt végzett kutatások szerint ezek az erős állatok a Felső-Rajna hasadékában éltek az utolsó jégkorszakban, pontosabban 47 000 és 31 000 évvel ezelőtt. Korábban azt hitték, hogy a víziló körülbelül 115 000 évvel ezelőtt tűnt el Közép-Európából, de az új elemzések most más perspektívát adnak. Erről az idw-online.de számolt be.

A felfedezés döntő eleme egy nőstény víziló töredezett alsó állkapcsa, amely a Rajna-Pfalz körzetben található Bobenheim-Roxheim kavics- és homoktelepeiből származott. A csontleletek nemcsak jól megőrzöttek, hanem értékes kutatási források is. A Felső-Rajna Graben ezen része, amely Baden-Württemberg, Rajna-vidék-Pfalz és Hessen részein halad keresztül, ősi élőhelye volt a vízilovaknak, amelyek kis, elszigetelt populációkban élhettek.

Új betekintés a vízilovak életmódjába

A folyó populációjának zsugorodó mérete és genetikai sokfélesége volt a vizsgálat központi pontja. Dr. Ronny Friedrich, a kutatók egyike kiemeli, hogy a DNS-elemzések azt mutatják, hogy ezek a vízilovak szorosan kötődnek a mai afrikai rokonokhoz, ami érdekes evolúciós témákra mutat rá. A korábbi időkből ismert nagyobb populációkkal ellentétben a jégkorszaki vízilovak genetikai diverzitása alacsony volt, ami korlátozott túlélésre utal.

Idejük alatt a vízilovak enyhébb éghajlati időszakban éltek a jégkorszak közepén, ami lehetővé tette számukra, hogy olyan fajokkal éljenek, mint a mamutok és a gyapjas orrszarvúk. Ezen állatok életmódjával kapcsolatos kutatások a „Jégkorszaki ablak Felső-Rajna Graben” projekt részeként zajlanak, amelyet a Heidelbergi Klaus Tschira Alapítvány finanszíroz. A projekt célja, hogy megértse a Felső-Rajna Graben éghajlati és környezeti eseményeit 400 000 év alatt.

Kitekintés a jövőbeli kutatásokra

Az elvégzett analóg vizsgálatok a jövőbeli kutatásokra is hatással lehetnek. Dr. Patrick Arnold, a tanulmány egyik vezető szerzője hangsúlyozza, hogy a vízilovak nem egyszerűen eltűntek az utolsó interglaciális időszak végével. Inkább más európai víziló-kövületeket is újra kellene értékelni. Ezek az új eredmények jelentősen bővíthetik ismereteinket Közép-Európa jégkorszaki élővilágáról.

Összességében a Current Biology folyóiratban megjelent tanulmány megmutatja, milyen összetett a jégkorszaki kutatás, és hogyan hoz továbbra is új meglepetéseket. Az a kérdés, hogy őseink élőhelyei mennyire eltérőek voltak, továbbra is lenyűgöző téma, amely máig sok titkot rejt. További részletek és az átfogó kutatási eredmények megtalálhatók a [stern.de] oldalon (https://www.stern.de/news/neue-erwissen–flusspferde-leben-noch-waehrend-laster-eiszeit-in-deutschland-36117710.html) és az Original kiadvány.