Levegőminőségi riasztás Potsdamban: Mennyire piszkos ma a levegő?

Levegőminőségi riasztás Potsdamban: Mennyire piszkos ma a levegő?

Potsdam központjában alaposan vizsgálják a levegő minőségét. 2025. szeptember 12-én a mérőállomások folyamatosan frissülő adatainak köszönhetően megtudhatjuk, mit csinál az általunk belélegzett levegő. Itt nagy hangsúlyt fektetünk a finom porra (PM10), amelynek határa 50 mikrogramm légköbméterenként. Ezt az értéket évente legfeljebb 35-ször lehet túllépni, ahogy a maz-online.de

De hogyan mérhető valójában a levegő minősége? Három központi értéken alapul: finom poron, nitrogén-dioxidon és ózonon. Különböző határértékek léteznek, a „nagyon rossz”-tól a „nagyon jó”-ig terjednek. A nitrogén-dioxid 200 μg/m³ feletti értékei különösen riasztóak, és azonnal megkongatják a vészharangot. Természetesen a különböző levegőminőségű lakosságnak szóló ajánlások is fontosak. A „nagyon szegény” kategóriában a szabadban történő fizikai megterhelés kerülése javasolt.

Jelenlegi mérések és egészségügyi kockázatok

A mért értékek óránként frissülnek, és hozzáférhetők a polgárok számára. Körülbelül 20 perccel a mérés után beleütheti az orrát a karbantartott adatokba, még akkor is, ha azok ideiglenesek és nem alkalmasak további feldolgozásra, amint azt a luftdaten.brandenburg.de platform is egyértelművé teszi. Hangsúlyozzuk, hogy változtatások bármikor lehetségesek, és a végleges eredményeket az éves levegőminőségi jelentésben teszik közzé.

Lenyűgöző a légszennyezés miatti korai halálozások száma Európában. Becslések szerint 2022-ben az EU-ban 239 000-en haltak meg szálló por, 70 000 ózon és 48 000 nitrogén-dioxid miatt. eea.europa.eu. Ez ismét jól mutatja, mennyire kritikus a helyzet a levegő minőségét illetően.

Kitekintés a jövőbe

Pozitívum, hogy 2005 és 2022 között 45%-kal csökkent a szállópor okozta halálesetek száma. Az EU azt is célul tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra 55%-kal csökkenti a szálló porszennyezést. Szeptember 12. óta új levegőminőségi előírások vannak érvényben, amelyek közelebb állnak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányelveihez. Az előrelépések ellenére azonban továbbra is a levegőszennyezés jelenti a legnagyobb környezet-egészségügyi kockázatot Európában.

Mindannyian megtehetjük a magunkét levegőminőségünk javításáért. Azáltal, hogy tájékozódunk az aktuális értékekről, és alkalmazkodunk viselkedésünkhöz, például közlekedési módunkhoz vagy fogyasztói magatartásunkhoz, lehetőségünk van tisztán tartani a levegőt a jövő generációi számára. Mert egy dolog világos: környezetünk egészsége és az emberek egészsége szorosan összefügg.