Bundestag vitában: Menekültügyi elutasítások A bírósági határozat szerint megkérdőjelezhető!

Bundestag vitában: Menekültügyi elutasítások A bírósági határozat szerint megkérdőjelezhető!

Berlin, Deutschland - A Németország migrációs politikájának orientációjáról szóló vita 2025. június 5 -én robbanásveszélyes volt. A berlini közigazgatási bíróság ítélete alapján, amely három szomáliai menedékkérő elutasítását hirdeti ki a német határon, a Bundestag a jelenlegi határellenőrzéseket tárgyalja. Ez az ítélet alapvető kérdéseket vet fel a dublini rendszer betartásáról, amely az EU -n belüli menedékjogi kérelmek felelősségének szabályozására szolgál. A bírák döntése egy 2025. május 9 -i eseményre utal, amikor a szomáliai menedékkérők Lengyelországból beléptek Németországba, és elutasították a határon.

A Bíróság megállapította, hogy az elutasítás megsértette az alkalmazandó EU -törvényt, mivel a határon lévő menedékkéréseket nem lehet elutasítani a dublini eljárás végrehajtása nélkül. A Volker Boehme-Neßler jogi tudós átmenetileg leírta az ítéletet, amely a jelenlegi ülés során a Bundestag politikai diskurzust alakította. A zöld csoport az új szövetségi kormány migrációs-politikai vonalát kritizálta, mint jogilag nem biztonságos. Britta Haßelmann a zöldekből emlékeztette a CDU főnökének, Friedrich Merz ötpontos tervét, és éles kritikát gyakorolt ​​az SPD-ről.

Politikai reakciók és igények

A Bundestag vita felmelegedett, és tükrözi a felek eltérő nézeteit. Alexander Throm a CDU -ból felszólította az illegális migráció megszüntetését a határellenőrzések és az elutasítások révén, míg az AFD keresztény Wirth a migrációs politikát a 21. század gyarmatosításának írta le, és a törvény változásait felszólította. Angelika Glöckner az SPD -ből viszont hangsúlyozta, hogy a népesség többsége nem utasította el a migrációt, hanem egy működő integrációt szeretne.

Összességében a politikai tájat a további határellenőrzés iránti igények jellemzik, Thomas Silberhorn a CSU -ból az Oroszország és Fehéroroszországi bevándorlás figyelmeztetésére, mint a belső biztonság potenciális fenyegetésére. Másrészt a Zöldek felszólították a belügyminiszter, Alexander Dobrindt (CSU) elutasításának azonnali visszavonását, amely szkepticizmusukban megerősíti a rendőrségi uniót (GDP).

Jogi helyzet és kihívások a dublini rendszerben

A jelenlegi eseményeket nem szabad izoláltnak tekinteni, hanem az átfogó EU menedékpolitika összefüggésében. Már az 1990 -es években az EU tagállamai közös menekülési és menedékpolitikát kezdtek kidolgozni a nemzeti menedékjogi rendszerek közötti különbségek harmonizálása érdekében. A dublini rendszer, amely szabályozza, hogy mely tagállam felelős a menedékjogi alkalmazások feldolgozásáért, időközben diszfunkcionálisnak bizonyult.

A közös európai menekültügyi rendszer (GEA) reformjának kísérleteit 2015 óta újra és újra akadályozták a politikai nézeteltérések és a migráció növekvő kihívásai. A dublini rendelet végrehajtásának súlyos különbségei miatt néhány EU -országban a menedékkérők alig kapnak védelmet, míg más országokban, például Spanyolországban vagy Portugáliában szinte minden menekültügyi kérelmet pozitívan adnak.

A közelmúltbeli események és megbeszélések ismét hangsúlyozták a dublini rendszer gyengeségeit, és szemléltetik, hogy sürgősen szükség van a migrációs politika koordinációjára az EU -n belül. A reformfolyamat, amely a menekültpolitika válságának évei óta elakadt, most ismét figyelmet igényelt, hogy a felelősségvállalás tisztességesebben elterjedjen a tagállamok között.

A dublini rendszer elutasításairól és végrehajtásáról szóló vita, a Németországban és az EU -ban a jövőbeni migrációs politika kurzusának megvitatása. A politikai szereplőknek most állást kell foglalniuk, és meg kell határozniuk egyértelmű utasításokat annak érdekében, hogy megbirkózzanak a migrációval és a menedékjoggal kapcsolatos kihívásokkal.

welt alapon. követelmények. Az ítélet figyelmeztetés a kormány számára, hogy komolyan vegye a menedékjogi jogi helyzetet és tiszteletben tartsa az EU követelményeit.

A jövőbeli politikai döntésekhez elengedhetetlen a nemzeti érdekek és az EU -törvény követelményei közötti egyensúly védelme. lto A szövetségi kormánynak figyelembe kell vennie a közigazgatási bíróság eredményeit.

Az európai külső határok kihívásai multi -dimenziós megközelítést igényelnek, amely magában foglalja mind a jogi, mind a humanitárius szempontokat. A BPB Hangsúlyozza, hogy a reformok tisztességesebben fordulnak elő, és az embert, és az embert.