Németország erős a pénzverdében – de nő az oktatási egyenlőtlenség!

Németország erős a pénzverdében – de nő az oktatási egyenlőtlenség!

Az OECD jelenlegi „Education at a Glance 2025” című tanulmánya a német oktatási rendszer átfogó elemzésében rávilágít a németországi egyetemek erősségeire és gyengeségeire. Ez a tanulmány azt mutatja, hogy a német egyetemek jól teljesítenek nemzetközi szinten, és hogy a MINT tantárgyak – azaz a matematika, számítástechnika, természettudományok és technológia – különösen népszerűek. A Tagesschau arról is beszámol, hogy az elmúlt években 33%-ról 40%-ra nőtt az egyetemi, műszaki főiskolai vagy szakfőiskolai végzettség aránya.

Veszélyes szakadék az iskolai végzettségben

A pozitív fejlemények ellenére az eredmények is egyértelműen azt mutatják, hogy vannak problémák. A jelentés arra figyelmeztet, hogy egyre több az iskola vagy szakképzettség nélküli fiatalok száma. Különös aggodalomra ad okot az oktatás felső és alsó szintje közötti növekvő szakadék, különösen a 25–34 évesek körében. Ebben a korcsoportban 2024-ben 15 százalékuk nem kapott műszaki főiskolai felvételt vagy szakképzettséget – ez két százalékponttal több, mint 2019-ben. Uniós összehasonlításban Németország csak jobb értékeket ér el, mint Olaszország, Portugália és Spanyolország.

Dorothee Bär oktatási és kutatási miniszter hangsúlyozza, hogy a családi háttér jelentősen befolyásolja az oktatási lehetőségeket. A diploma nélküli szülők gyermekeinek kisebb az esélye a főiskolai végzettség megszerzésére. Ezeket a társadalmi egyenlőtlenségeket sürgősen kezelni kell, mivel a 25-64 éves főiskolai végzettségűek átlagosan 50%-kal többet keresnek, mint felsőfokú végzettséggel nem rendelkező társaik.

Kihívások és intézkedések

Az OECD-jelentés foglalkozik azokkal a kihívásokkal is, amelyeket a német oktatási szektornak le kell küzdenie. Túl sok alacsonyan képzett felnőtt és az alapvető készségek hiánya áll a középpontban. Különösen nehéz a helyzet a kisgyermekkori nevelésben, ahol a társadalmi egyenlőtlenségek különösen szembetűnőek. E kihívásoknak való megfeleléshez alapvető politikai intézkedésekre van szükség.

A tervezett intézkedések részeként többek között a BAföG reformja, a MINT akciótervének továbbfejlesztése, valamint a németországi high-tech menetrend megvalósítása a cél a szakképzés előmozdítása és az iskolából a képzésbe való átmenet erősítése érdekében. Mareike Wulf parlamenti államtitkár egy olyan kezdeményezésről számol be, amely a képesítés utáni oktatási utak bővítését célozza.

A nemzetközi hallgatók és Németország versenyképessége

A tanulmány pozitív fejezete a nemzetközi hallgatók számának növekedése Németországban. A külföldi hallgatók aránya a 2013-as 7,1%-ról 2023-ra 12,7%-ra nőtt. A jelenlegi adatok szerint a 2024/2025-ös téli szemeszterben több mint 492 600 külföldi hallgató tartózkodott Németországban, ami az összes 2,87 millió hallgató 17%-ának felel meg. Németország tehát vezető szerepet tölt be a nem angol nyelvű országok között, és a negyedik helyen áll az USA, Nagy-Britannia és Ausztrália mögött, ami a német egyetemek vonzerejét bizonyítja.

Összefoglalva, az OECD tanulmánya számos területen megerősítheti a német oktatási rendszer pozitív fejleményeit, ugyanakkor rávilágít a még leküzdendő fontos kihívásokra. Az oktatási rendszernek egyrészt a társadalmi egyenlőtlenség csökkentése, másrészt az oktatási kínálat minőségének és elérhetőségének további javítása a feladat előtt áll. A tanulmányról és az aktuális fejleményekről további információk a honlapon találhatók napi hírek valamint a KMK vissza kell szerezni.