A jólét illúziója: mennyi pénzre van valójában szüksége Németországban?

A jólét illúziója: mennyi pénzre van valójában szüksége Németországban?

Mit gondol az átlag német jövedelméről és szociális helyzetéről? Egy közelmúltbeli felmérés kimutatta, hogy sokunknak meglehetősen torz megítélése van saját pénzügyi helyzetünkről. A Német Gazdasági Intézet (IW) jelentése szerint 54,5 százalékuk véli úgy, hogy a középosztályhoz tartozik, míg valójában csak 48 százalékuk. Ez az eltérés rávilágít a németországi társadalmi osztályokkal kapcsolatos mélyen gyökerező félreértésre. A Marius Busemeyerhez hasonló szakértők hangsúlyozzák, hogy különösen az alsó és felső osztályok gyakran nem értékelik megfelelően helyzetüket. Egy 2022-es tanulmány azt mutatja, hogy a szegények alábecsülik relatív szegénységüket, míg a gazdagabbak hajlamosak kisebbre becsülni vagyonukat, mint amilyen valójában.

„A jövedelmi vagyon küszöbe túl magasra van szabva” – mondja Maximilian Stockhausen közgazdász. A becslés arra vonatkozóan, hogy valójában hány gazdag ember van, általában optimistább, mint azt a valóság sugallja. Ennek eredményeként sokan tévesen a középosztályba sorolják magukat. A 3880 és 7280 euró közötti szükségletekkel súlyozott háztartási nettó jövedelem középosztálynak számít ebben az országban egy olyan családnál, ahol két szülő és két kiskorú gyermek van - írják a cikkben a szakértők. Higany.

Jövedelemrétegződés és szegénységi kockázat

A számok pillantása megmutatja, hogy a jövedelmi rétegződés mekkora eltéréseket mutathat Németországban. A legalacsonyabb jövedelmi kategóriákat az határozza meg, hogy a mediánjövedelem kevesebb mint 60 százalékát keresik, ami sok embert fokozottan veszélyeztet a szegénységben. A szegénységi és gazdagsági jelentés kiemeli, hogy bár a relatív jövedelmi szegénységben élő lakosság aránya az elmúlt években változott, a szegénység kockázata továbbra is releváns. Után Bpb 2022-ben a szegénységi kockázati ráta Németországban 15 százalék volt.

Különösen aggasztó a szegénység által veszélyeztetett háztartások fejlődése. Egy EU-szerte érvényes definíció szerint valaki akkor tekinthető szegénynek, ha jövedelme a szegénységi küszöb alatt van. Németországban ez a medián kevesebb mint 60 százaléka. Egy egyedül élő magánszemély esetében ez jelenleg havi 1250 euró körüli összegnek felel meg. Két felnőttből és egy 14 év alatti gyermekből álló háztartásban legalább 2250 euró havonta Destatis magyarázta.

A gazdagság téves felfogása

A kérdés, hogy mit is jelent valójában a gazdagság, olyan, mint egy túlméretezett árnyék: sokan nem tudják, hogyan kell megfelelően megragadni. A „vagyon” fogalmának egyértelmű meghatározásának nehézségei sok embert arra késztet, hogy rosszul ítéljék meg társadalmi hovatartozásukat. Kiderült, hogy az emberek aránytalanul magas értéket adnak saját vagyonukért, és úgy gondolják, hogy több gazdag ember van közöttünk, mint amennyit a statisztikák mutatnak. Az IW szakértői azt is bírálják, hogy a mediánjövedelem használata a középosztály meghatározására félrevezető lehet, mivel a reáljövedelem-érték tudatosság erősen torz.

Összegezve elmondható, hogy Németországban a jövedelemről, a szegénységről és a gazdagságról folytatott teljes vita összetett kérdés. Az egyenlőtlenségek növekedése és a társadalmi osztályokkal kapcsolatos zűrzavar új megvilágításba helyezi az előttünk álló kihívásokat. Fontos, hogy ezekkel a témákkal intenzívebben foglalkozzunk, hogy jobban megértsük társadalmunk társadalmi struktúráit. A saját észlelése gyakran az első lépés a probléma megoldásához.