Hannoveri repülőtér: Afgánok Németországba menekülnek a tálib erőszak elől!

Hannoveri repülőtér: Afgánok Németországba menekülnek a tálib erőszak elől!

Az afganisztáni humanitárius helyzet rendkívül feszült, tekintettel az országot 2021. augusztus 15. óta irányító tálib uralkodókra. Állítólag afgánok százai várták a hatalomátvétel után is a távozás lehetőségét, miközben a nemzetközi közösség egyre nagyobb aggodalommal reagált az emberi jogok súlyos megsértésére. 2025. október 31-én 14 olyan személy érkezett Németországba, akik korábban hivatalos elfogadó levelet kaptak. Pakisztánon és Isztambulon keresztül utaztak a Hannover-Langenhagen repülőtérre. Hangos napi hírek Valamennyi érkező sikeresen befejezte a belépési folyamatot és a biztonsági ellenőrzést.

A fennmaradó 1910 afgán helyzete azonban továbbra is kritikus, akik jelenleg Pakisztánban várják, hogy elhagyják az országot. Sokan közülük korábban a Bundeswehrnek vagy a német intézményeknek dolgoztak, és most nagy veszélyben vannak, üldözik őket a demokratikus állam iránti elkötelezettségük miatt. A korábbi szövetségi kormányok védelmet ígértek, és különféle befogadási programokat vezettek be; A jelenlegi CDU vezette kormány azonban ezt jelentősen korlátozta, ami miatt ezeknek az embereknek a kilátásai a biztonságos távozásra sokkal kilátástalanabbnak tűnnek. Az Unió és az SPD közötti koalíciós megállapodásban még arról is megállapodtak, hogy ezek a programok nagymértékben megszűnnek, ami tovább növeli az érintettekre nehezedő nyomást.

A jelenlegi helyzet Afganisztánban

Mi áll e kimerítő helyzet hátterében? Afganisztán, hivatalos nevén Afganisztán Iszlám Emirátusa egy közép-ázsiai ország, amelyet történelmi fekvése miatt „birodalmak temetőjének” neveznek. A becslések szerint 40 és 50 millió közé tehető a lakosság és a megrázó humanitárius válság, az ország szélsőséges körülmények között küzd. Az iszlám törvények szigorú értelmezésével a tálibok nemcsak a nők és lányok jogait korlátozták jelentősen, hanem súlyosan megrontották a teljes lakosság oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését is. Ennek eredményeként Afganisztán a 182. helyre csúszott vissza a humán fejlettségi indexen, a friss információk szerint mintegy 23 millió ember támaszkodik élelmiszersegélyre. Human Rights Watch erősítse meg.

Egyre borúsabb a kép: a lányok a hatodik osztályon túl nem járhatnak iskolába, a nők pedig nem járhatnak egyetemre. Ezek a drasztikus intézkedések csak egy részét képezik annak a szisztematikus elnyomásnak, amely mára nemzetközi elfogatóparancsot eredményezett Haibatullah Akhundzada tálib vezető és Abdul Hakim Haqqani főbíró ellen. A megdöbbentő jelentések a drákói törvények megsértése miatti letartóztatásokról, amelyek célja az „erény terjesztése és a gonoszság megelőzése”, azt mutatják, hogy az elnyomás milyen mélyen hat a mai társadalomra.

Nemzetközi felelősség

A nemzetközi közösség azzal a kihívással néz szembe, hogy válaszoljon ezekre a fejleményekre. A segélyalapok donorországok általi csökkentése csak súlyosbította a válságot, és elkerülhetetlenül csaknem 1,9 millió afgán menekült visszatérését eredményezte Iránból és Pakisztánból. A visszatérők közül sokan tisztában vannak azokkal a veszélyekkel, amelyek most rájuk várnak, miközben a tálibok továbbra is fellépnek az ellenvélemény ellen. Még a médiajelentéseket is erősen ellenőrzik, ami arra készteti az újságírókat, hogy cenzúrázzák magukat, mert félnek a megtorlástól.

A változás reményében az afgán és nemzetközi emberi jogi szervezetek jelenleg aktívan szorgalmazzák egy független nemzetközi elszámoltathatósági mechanizmus létrehozását, miközben felszólítják az EU-t, hogy erősítse meg szerepét egy ilyen mechanizmus létrehozásában. Az afganisztáni helyzet ezért több mint aggasztó, és alapvető erkölcsi kérdéseket vet fel a globális közösség számára. A következő hetek és hónapok döntőek lesznek, különösen a szabadságukért és életükért küzdő emberek számára.