Békeparancs szükséges: a DGB rekordkonfliktusokra figyelmeztet 2025-ben!

Békeparancs szükséges: a DGB rekordkonfliktusokra figyelmeztet 2025-ben!

2025. július 17-én nyugtalanító valósággal nézünk szembe: a második világháború vége óta rekordszámú fegyveres konfliktus várható. A Német Szakszervezetek Szövetsége (DGB) és tagszervezetei ezért a béke és a biztonság rendjének sürgős átirányítását szorgalmazzák az ENSZ keretein belül. Hangsúlyozzák a diplomáciára és válságmegelőzésre támaszkodó többoldalú konfliktusmegoldások szükségességét. Számukra a szabályokon alapuló nemzetközi rend sérthetetlen sarokkövei a nemzetközi jogi erőszak tilalma, az államok szuverén egyenlősége és a népek önrendelkezése. A dgb.de szerint ezek a megközelítések elengedhetetlenek a feszült geopolitikai helyzet kezeléséhez.

Ahogy a jelenlegi helyzet is mutatja, a háború és a konfliktus hatásai pusztítóak. Több mint 200 000 haláleset és 120 millió ember veszítette el otthonát borús képet fest. Különösen érintettek a gyermekek, akiket gyakran „elfelejtett áldozatnak” tartanak a válságövezetekben. A DGB többek között azt követeli, hogy a katonai többletkiadások ne menjenek a szociális programok rovására. Joggal vetődnek fel kérdések a védelmi kiadásoknak a bruttó hazai termék öt százalékára tervezett emelésével kapcsolatban – ez a teljes szövetségi költségvetés közel felét tenné ki. Ehelyett inkább a társadalmi befektetésekre és a diplomáciai kezdeményezésekre kellene összpontosítani.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepe

A békefenntartás központi szereplője az Egyesült Nemzetek Szervezete, amely 1945-ös megalakulása óta a nemzetközi jog betartására és a világbéke biztosítására hívta fel a figyelmet. Az ENSZ-nek jelenleg 193 tagállama van, és az ő Biztonsági Tanácsuk elsődleges felelőssége a világbéke fenntartása, az ENSZ Alapokmányának 24. cikkében leírtak szerint. De a kihívások nagyok. Az elmúlt évtizedben nem volt új békefenntartó misszió, miközben az ukrajnaihoz hasonló konfliktusok tovább eszkalálódnak. A Közel-Keleten, különösen Izrael és Irán között is fokozódik a feszültség. A Biztonsági Tanácsot, amely csak az összes állandó tag beleegyezésével léphet katonai fellépésre, gyakran vétójogok és nagyhatalmi érdekek nehezítik, ami megterheli a békemissziók hitelességét, mivel bpb.de noteses.

Egy másik példa a konfliktusos régiókban, például Mianmarban vagy a Száhel-övezetben kialakult helyzet, ahol az emberi jogok megsértése és a háborús bűnök széles körben elterjedtek. Ez növeli a nemzetközi közösség felelősségét, különösen az EU- és a NATO-országokét, amelyek fennáll annak a veszélye, hogy a nagyhatalmak zálogává válnak. Míg az ENSZ-előírások a nemzetközi jogi erőszak tilalmáról világos szerkezetet adnak, az erősebb logikája egyre inkább érvényesül, az igényeknek deutschlandfunk.de és a politikának ezért szembe kell néznie a jelen kihívásaival.

Felhívás a klímatudatosságra

A közelgő katasztrófákra való tekintettel a békés és igazságos világ megteremtésére irányuló erőfeszítések sürgetőbbek, mint valaha. A DGB egyértelművé teszi, hogy Németországnak meg kell erősítenie független szerepét nemzetközi béketeremtő hatalomként, és azon kell dolgoznia, hogy véget vessen a jelenlegi újrafegyverkezési spirálnak. A liberális demokrácia és a szociális piacgazdaság védelme melletti elkötelezettség is szükséges. A szociális programok rovására menő fegyverkiadások hosszú távon gyengítik a védelmi képességet és a demokráciát is.

Összefoglalva, a szakszervezetek az ENSZ Alapokmányának értékeihez és az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia (EBESZ) Záróokmányának alapelveihez való visszatérésre szólítanak fel, hogy megtalálják az utat egy olyan békepolitikához, amely nem csak a múltbeli konfliktusokat veszi figyelembe, hanem bepillantást enged a világ jobb jövőjébe és stabilitásába is.