Greifswald: Milliók az algakutatásért – harc a klímaváltozás ellen!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Egy Mecklenburg-Elő-Pomerániában zajló kutatási projekt az algacukrot mint CO2-raktárat és annak éghajlatvédelmi jelentőségét vizsgálja.

Ein Forschungsprojekt in Mecklenburg-Vorpommern untersucht Algenzucker als CO2-Speicher und dessen Bedeutung für den Klimaschutz.
Egy Mecklenburg-Elő-Pomerániában zajló kutatási projekt az algacukrot mint CO2-raktárat és annak éghajlatvédelmi jelentőségét vizsgálja.

Greifswald: Milliók az algakutatásért – harc a klímaváltozás ellen!

Az éghajlatkutatás jelentős lépéseként jelentős, milliós értékű finanszírozás áramlik Mecklenburg-Elő-Pomerániába. A „Concentrate” kutatási projekt az algák lenyűgöző világának és szén-dioxid-tárolási képességének szentelte magát. Után NDR A Német Kutatási Alapítvány 11 millió euróval támogatja, ami jelentős lendülettel kecsegteti a tudományos helyszínt.

A Greifswaldi Egyetem és Egyetemi Orvosi Központ, valamint a Leibniz Balti-tengerkutató Intézet (IOW) kutatói összefogtak ebben a projektben. Céljuk, hogy mélyebb betekintést nyerjenek az algák cukorképződésének mechanizmusaiba. A jövőben az algacukor nemcsak a globális felmelegedés mérsékléséhez járulhat hozzá, hanem a vegyipar és a gyógyszerkutatás számára is érdekes lehet.

Az algák varázsa

Az algák a természet igazi csodái. Fotoszintézis folyamataikkal évente 50 gigatonna szén-dioxidot alakítanak cukorrá, amelynek egy része tartós szénhidrátként raktározódik. A tanulmányok azt mutatják, hogy az algák világszerte ötször több CO2-t tárolnak, mint amennyit az egész emberiség kibocsát. A legújabb kutatások kimutatták, hogy bizonyos cukorpolimerek, például a barna algákból származó fukoidán különleges szerepet játszanak. Hangos Növénykutatás Ezek a cukrok évszázadokig megkötődhetnek az óceánokban – igazi reményforrás az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

De a kihívások itt nem érnek véget. Ennek az az oka, hogy sok cukorpolimer gyorsan lebomlik és felszabadul a baktériumok és más szervezetek által. Itt jön be az új speciális kutatási terület, amely idén ősszel indul a brémai és a greifswaldi egyetemeken. A Jan-Hendrik Hehemann professzor vezette kutatócsoport célja annak kiderítése, hogy ezek a cukorvegyületek milyen körülmények között maradnak stabilak és képesek hatékonyan tárolni a szenet. Az első finanszírozási időszak négy év, amely legfeljebb tizenkét évre meghosszabbítható taz előbukkan.

Klímavédelmi stratégiák

Miért olyan fontos ez? Mert a globális felmelegedés korunk központi problémája. Az óceánok, az erdők és a tőzeglápok a szén-dioxid-tárolási játék kulcsszereplője. A barna algák évente lenyűgöző, 550 millió tonna CO2-t távolítanak el a légkörből. Dr. Hagen Buck-Wiese, a kiváló tudós megkapta a BRIESE-díjat a 2023-as tengerkutatásért a barna algákról és a széntárolásról szóló doktori értekezéséért. Megerősíti, hogy a fukoidán megvédi az algákat a káros mikroorganizmusoktól, sőt jelentősen hozzájárulhat a kőolajlerakódások kialakulásához.

Ezekkel az eredményekkel a tudósok abban reménykednek, hogy nem csak az alapkutatásban érnek el előrelépést, hanem konkrét megközelítéseket is találnak az algák megfelelő helyekre történő telepítéséhez, hogy aktívan leküzdjék az éghajlati válságot. Itt van szükség a kutatók jó kezére, mert végső soron közös jövőnkről van szó – és jó esély van arra, hogy ezek a rendkívüli növények döntően hozzájáruljanak.