Klímavédelem a tejen keresztül: Az Arla gazdái 8%-kal csökkentik a CO2-kibocsátást!

Klímavédelem a tejen keresztül: Az Arla gazdái 8%-kal csökkentik a CO2-kibocsátást!

A mezőgazdaság nehéz helyzetben van a klímavédelem terén. Különösen az állattenyésztés, a trágyázás és a lápok lecsapolása járul hozzá jelentősen a klímakárosító gázok felszabadulásához. Ez nem csak környezetünkre van hatással, hanem gazdasági kihívásokkal is jár. De vannak fényes foltok: az Arla tejszövetkezet lenyűgöző fejlődést ért el. A klímaellenőrzés 2020-as bevezetése óta a szövetkezet mintegy 8%-kal tudta csökkenteni a klímakárosító gázok kibocsátását. Erről a Stern számolt be, amely egy aktuális jelentésben foglalja össze a pozitív fejleményeket.

Konkrét siker formálódik: az átlagos CO2-lábnyom az Arla gazdaságokban a tejkilogrammonkénti 1,15 CO2-egyenértékről 1,06-ra csökkent. Ez figyelemre méltó előrelépés, különös tekintettel arra, hogy Nyugat-Európában az átlagérték 1,37, globálisan pedig 2,5 CO2-ekvivalens.

A mezőgazdaság szerepe

A mezőgazdaság becslések szerint 2024-ben 53,7 millió tonna CO2-egyenértéket fog kibocsátani, ami Németország teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának körülbelül 8%-ának felel meg. A Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség arra is rámutat, hogy a metán és a dinitrogén-oxid jelentős kibocsátási források, amelyeket főként az állattenyésztés, a trágyázás és a trágyakezelés okoz.

Érdekes szempont, hogy a mezőgazdaságból származó kibocsátásokat közvetlenül és közvetve is mérik. Körülbelül 34,9 millió tonna CO2-egyenérték közvetlenül az állattenyésztésből származik. A metánkibocsátás jelentős része az állatok emésztési folyamatainak tudható be. Itt azonban egy pozitív tendencia látható: 1990 és 2024 között az állattenyésztésből származó metánkibocsátás mintegy 27,5%-kal csökkent.

Fenntartható megközelítések és biogazdálkodás

A mezőgazdaság azonban még fenntarthatóbbá válhat. A legújabb tanulmányok azt mutatják, hogy az ökológiai gazdálkodás jelentős előnyöket kínál a kibocsátáshoz képest. A bioélelmiszerek például lényegesen kevesebb üvegházhatású gázt okoznak. Támogatják a fajoknak megfelelő állattartást, kerülik a műtrágyákat és növényvédő szereket. A talaj CO2 megkötését a humusz növekedése sem becsüli alá.

Az ökológiai szarvasmarhák több zöldtakarmányt kapnak, ami pozitívan hat az anyagcserére és a metántermelésre. Az előnyök egyértelműek: az ökológiai gazdaságok átlagosan 1082 kg-mal kevesebb CO2-t bocsátanak ki hektáronként, mint a hagyományos gazdaságok. Ezért saját ökológiai lábnyomunk csökkentése érdekében célszerű regionálisan termesztett, fenntartható termékeket használni, és kevesebb, de jobb minőségű húst fogyasztani.

Összességében egyértelmű, hogy a mezőgazdaságnak alapvető változásra van szüksége. A megoldások már a gyakorlatban is megtalálhatók, ahogy az Arla tejszövetkezet példája is mutatja. Az éghajlat-ellenőrzésen részt vevő gazdálkodók pótdíjak formájában is ösztönzőket kapnak, ami nem csak az éghajlat, hanem a vállalkozásaik számára is előnyös.

A károsanyag-kibocsátás fejlesztése továbbra is izgalmas herkulesi munkát jelent majd az egész iparág számára, és tudatos vásárlási döntéseivel minden egyéni fogyasztó hozzá tud járulni hozzá. A fenntarthatóbb mezőgazdaság felé vezető út hosszú, de a kezdeti sikerek azt mutatják, hogy a jó kéz mindenképpen kifizetődik.

csillag beszámol arról, hogy a mezőgazdaság megteheti a részét Természeti kapcsolat kiemeli a táplálkozás szerepét és Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség további részleteket ad a kibocsátásokról.