Döglött halak Rostock strandjain: Válságcsapat közbelép!

Döglött halak Rostock strandjain: Válságcsapat közbelép!

Rostockban a balti-tengeri strandokon történt aggasztó incidens kavar: számos döglött halat elmostak, ezért a város válságstábot állított fel. Hogyan Deutschlandfunk Állítólag különféle halfajták, például lepényhal, sima lepényhal és tőkehal borítják a partot. Ennek a halpusztulásnak a lehetséges oka a víz oxigénhiánya lehet, amit a túltrágyázás és a vízhőmérséklet állandó emelkedése segít elő.

Ez a probléma nem új keletű: a 2020 októberében bekövetkezett halpusztulásnak hasonló okai voltak, és az egészségügyi kockázat nyilvánvaló. Az egészségügyi minisztérium felhívta a lakosság figyelmét, hogy ne ússzon a Balti-tengerben. A válságstábot azért hozták létre, hogy jobban megértsék a helyzetet és megtegyék a megfelelő intézkedéseket. Ez ismét megmutatja, mennyire komolyan veszik a Balti-tenger partján kialakult helyzetet.

A Balti-tenger szennyezésének háttere

A jelenlegi események segítenek megvilágítani a balti-tengeri kockázatok átfogó képét. A jelentés szerint napi hírek A Balti-tenger túlhalászástól, a víz hőmérsékletének emelkedésétől és a tápanyagok túlzott bőségétől szenved. Björn Fischer halász józanul veszi az állományt: a tőkehalállomány riasztóan alacsony, a heringek viszont szenvednek a meleg víz hőmérsékletétől és túl korán kelnek ki, ami veszélyezteti utódaikat.

A globális átlag fölé emelkedő vízhőmérséklet azt jelenti, hogy csökken az édesvíz beáramlása a Belt és a Soundon keresztül. Ez a fejlemény elsötétíti az egész tengeri környezet kilátásait. A műtrágyákból és az iparból származó tápanyagok magas szintje nagymértékben megterheli a Balti-tengert, ami riasztó, mivel az elmúlt 100 évben a tengeri füves rétek kétharmada eltűnt.

A Balti-tenger állapota

A HELCOM harmadik holisztikus helyzetjelentésének eredményei szerint a Balti-tenger jelenlegi állapota a következő Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség tájékozott, aggasztó. A tápanyagbevitel csökkenése ellenére a Balti-tenger 94%-a még mindig eutróf, ami hatással van a tengeri élőhelyek biológiai sokféleségére.

Az eutrofizáció, a tápanyagbevitel okozta túltrágyázás már a fajösszetétel változását és a planktonok előfordulását is eredményezte. Különösen a tőkehal- és a heringállomány hanyatlik, főként a túlhalászás, az oxigénhiány és az éghajlatváltozás miatt. Erről számol be az a szűrővizsgálat is, amely több üledék-, hal- és kagylómintát is megvizsgált a szennyező anyagok változatosságának rögzítése érdekében.

E kritikus fejlemények fényében érthető, hogy kezdeményezésekre van szükség a helyzet javítására. A szakértők a védett területek kialakítását szorgalmazzák, és figyelmeztetnek a szükséges megszorításokra, amelyeket a természetvédelmi intézkedések magukban foglalhatnak.

A Balti-tengeren továbbra is feszült a helyzet. A rostocki válságstáb az első lépés a nyomor ellen. Bízzunk benne, hogy ami a Balti-tenger partjain történik, az felhívja a figyelmet a tengereink hosszú távú egészségének biztosításához sürgősen szükséges intézkedésekre.