Merkel az alacsony védelmi kiadásokat védi: háború helyett békét!

Merkel az alacsony védelmi kiadásokat védi: háború helyett békét!

Kedden este az RND izgalmas színpadi beszélgetésére került sor Schwerinben, amelyen Angela Merkel (CDU) volt kancellár volt a vendég. Abban az időben, amikor a védelmi kiadásokról és a NATO-irányelvekről szóló vita rendkívül aktuális, kiállt a német katonai kiadások elmúlt két évtizedben bekövetkezett csökkenése ellen. Merkel kifejtette, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 3,5 százalékának védelemre költése megnehezítette volna az új szövetségi államok újjáépítését. Ez a kijelentés jól szemlélteti, hogy a fegyverfinanszírozás körüli vita milyen összetett, és mely történelmi összefüggések játszanak szerepet itt.

Különösen figyelemre méltó volt Merkel utalása a „békeosztalékra”, amely megkönnyítette számára a pénzgazdálkodást az 1990-es években. Világossá tette, hogy az alacsony katonai kiadások jelentős kudarcként való negatív megítélése nem indokolt. Ez annak a hátterében történik, hogy a NATO-országok most úgy döntöttek, hogy 2035-re a GDP öt százalékára emelik védelmi kiadásaikat, ami egyértelműen jelzi az ukrajnai konfliktusra adott reakciók és Oroszország agresszív külpolitikája által kiváltott megváltozott biztonságpolitikai helyzetet Európában.

NATO követelmények és német védelem

A NATO új irányelvei előírják, hogy a tagállamok ezentúl 3,5 százalékot költenek védelemre, további 1,5 százalékot pedig védelmi vonatkozású infrastruktúrára. Ez jelentős növekedést jelent a korábbi két százalékos célhoz képest, amelyet csak 2014-ben tettek kötelezővé. Ezeket az iránymutatásokat a NATO hágai csúcstalálkozóján fogadták el, ahol az államfők megállapodtak az Oroszország felől érkező növekvő fenyegetésekről, különösen a 2022-es ukrajnai invázió után. – írja a ZDF.

Németország azt tervezi, hogy 2029-ig megduplázza védelmi kiadásait 153 milliárd euróra, ami a GDP körülbelül három százalékának felel meg. Friedrich Merz kancellár rámutatott, hogy ez az emelés nem az USA követeléseinek való engedelmességből történik, például Donald Trump követeléseinek. Inkább szükséges válasz a jelenlegi biztonsági kihívásokra. Merz az Oroszországgal szembeni szigorúbb szankciókat is szorgalmazta, és hangsúlyozta a titkosszolgálatok közötti szorosabb együttműködés fontosságát.

Álláspontok és politikai vita

Merkel elhatárolódott Boris Pistorius (SPD) jelenlegi védelmi miniszter retorikájától, aki azt követeli, hogy Németországnak „háborúra” kell válnia. Ehelyett Merkel a „béketeremtő” megközelítést szorgalmazza, amelyet az erős védelem sarokkövének tekint. „Az ukrajnai háború nem érhet véget párbeszéd nélkül” – hangsúlyozta, hangsúlyozva, hogy meg kell tárgyalni Oroszországgal. Ez a nézet kontraproduktívnak tekinthető, tekintettel a helyzet romlására és a NATO-nak a tagsági kiadásainak növeléséből származó jelentős bevételekre.

Ennek ellenére a NATO-országok általános hangulata továbbra is vegyes. Az olyan országok, mint Lengyelország és Észtország, már jóval a két százalékos cél felett költenek, és így magas szintű elkötelezettséget mutatnak. Fiala cseh miniszterelnök még tárgyalásokat is kezdeményezett a 3 százalékra való emelésről. Ezek a fejlemények illusztrálják, hogy a NATO-partnerek mennyire bizonytalanok a jelenlegi geopolitikai kihívásokkal szemben. A Szövetségi Köztársaság perspektívájából az is kiderül, hogy a német kormány 2024-ben a GDP 2,12 százalékára becsüli a német védelmi kiadásokat, ami a speciális eszközök felhasználásának tulajdonítható – ez egy lépés a helyes irányba, de még nem elég ahhoz, hogy maradéktalanul megfeleljen a NATO új követelményeinek.

Összességében a védelmi kiadásokról szóló vita mélyreható, és megmutatja a politikai attitűdök eltéréseit a fegyverkezésen keresztüli stabilitás és a párbeszéd szükségessége között. Angela Merkel egyértelmű könyörgése a diplomáciai megújulás mellett, még akkor is, amikor Európa biztonságát minden eddiginél jobban próbára teszik. A vita tehát még korántsem ért véget, és még várni kell, hogy a kiemelkedő intézkedések milyen hatással lesznek Európa biztonsági architektúrájára.