Rostock tengerentúli kikötője: 60 éves történelem, növekedés és jövőbeli tervek!

Rostock tengerentúli kikötője: 60 éves történelem, növekedés és jövőbeli tervek!

Rostock tengerentúli kikötőjében a történelem egy erőteljes darabja elevenedik meg. A kikötő, amelyet 1961. április 30-án ünnepélyesen avattak fel az első hajóval, az MS Schwerinnel, az elmúlt hat évtized során a német Balti-tenger partjának egyik központi csomópontjává fejlődött. A 2021 áprilisában ünnepelt fennállásának 60. évfordulójával a kikötő a negyedik legnagyobb német tengeri kikötővé vált, és folyamatosan fejlődik. A COVID-19 világjárvány miatt azonban a csillogó ünnepségeket le kellett mondani, így a lakosok és a kikötői alkalmazottak keserédes emlékeket hagytak maguk után. A Coolis.de jelentése szerint...

A tengerentúli kikötő 750 hektáron terül el, és 47 kikötőhelyet és összesen 11 kilométernyi rakpartot kínál. Ez elég sokféle áru szállításához, beleértve a műtrágyát, gabonát, szenet és konténereket. A kikötői állomáson mintegy 180 kilométernyi pálya segíti ezen áruk szállítását. A kikötői infrastruktúra az 1960-as évektől folyamatosan bővült és bővült.

Egy pillantás a múltba

A tengerentúli kikötő alapkövét 1957 novemberében tették le, amikor a SED Központi Bizottsága úgy döntött, hogy megépíti. Rostock belvárosának elavult kikötői infrastruktúrája már nem felelt meg a modern követelményeknek, ami a tiszteletreméltó Petersdorf falu lerombolásához vezetett. A Pioneers és az FDJ összesen 65 000 tonna szántóföldi kővel járult hozzá, és 90 millió márka adományt gyűjtött össze az új kikötő számára. De nem csak a technológiai fejlődés volt a döntő. Az 1980-as években a csúcson 20,7 millió tonna volt az átmenő mennyiség, ennek csaknem 95 százalékát vasúton szállították, ami jól mutatja a kikötői vasút fontosságát. Az NDR jelentése szerint...

A Fal leomlása után azonban drámai csökkenés következett be az áteresztőképességben – több mint 20 millió tonnáról mindössze 7,6 millió tonnára 1991-ben. Széles körű szerkezetátalakítás következett, amelynek eredményeként a VEB Seehafen Rostock részvénytársasággá, végül pedig Rostock Port GmbH-vá változott. A Fal leomlása óta végrehajtott, mintegy 600 millió eurós beruházások révén a kikötő ismét megszilárdíthatta pozícióját, és mára több mint 150 céget számlál lakóinak.

A kikötő ma és holnap

Rostock tengerentúli kikötője ma a legmodernebb kezelési technológiával és széleskörű szolgáltatásokkal rendelkező „gyors kikötőként” mutatja be magát. A kikötő Németország legnagyobb gabonaexportőrévé vált, és csatlakozást kínál Dániába, Svédországba, Finnországba és Lengyelországba. A warnemündei terminál a tengerjáró hajók kedvelt kikötőjévé is válik, ami kiemeli a kikötő területének turisztikai potenciálját. A jövőbeli tervek között szerepel a szintetikus üzemanyagok előállítása és átrakodása is, ami azt mutatja, hogy a tengerentúli kikötő képes alkalmazkodni az új kihívásokhoz.

A tengeri csatorna tervezett mélyítése a nemzetközi kereskedelemben rejlő új lehetőségeket kívánja megragadni és felkészíteni a kikötőt a jövőre. A Statista szerint a német kikötők, köztük Rostock nemcsak fontos közlekedési csomópontok, hanem a globális ellátási láncokban is alapvető szerepet töltenek be. A Statista jelentése szerint...

A rostocki tengerentúli kikötő továbbra is kihívásokkal néz szembe, de szeretné tovább bővíteni alapvető kompetenciáit. Az infrastruktúra-átalakítási tervek szerint a kikötő nemcsak a jelenben, hanem a jövőben is fontos szereplője marad a nemzetközi kereskedelemnek.