Növekszik az erdőtüzek veszélye: Szász-Anhalt mezőgazdaságát a szárazság fenyegeti

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Az Altmarkkreis Salzwedelben tapasztalható szárazság veszélyezteti a mezőgazdaságot és a vízkészleteket. Aktuális fejlesztések és alkalmazkodási stratégiák.

Die Dürre im Altmarkkreis Salzwedel gefährdet Landwirtschaft und Wasserreserven. Aktuelle Entwicklungen und Anpassungsstrategien.
Az Altmarkkreis Salzwedelben tapasztalható szárazság veszélyezteti a mezőgazdaságot és a vízkészleteket. Aktuális fejlesztések és alkalmazkodási stratégiák.

Növekszik az erdőtüzek veszélye: Szász-Anhalt mezőgazdaságát a szárazság fenyegeti

A szárazság az elmúlt hónapokban erősen megviselte a mezőgazdaságot és a mindennapi életet Európában. Kölnben és a környéken a gazdálkodókat és bortermelőket a szokatlanul hosszú ideje tartó súlyos esőhiány aggasztja. Ez a helyzet heves beszélgetéshez vezet a klímaváltozással kapcsolatos felelősségről, különös tekintettel a lakosság leggazdagabb százalékának befolyására, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős részét termeli. Ez jól látszik például a luxusjachtokról szóló vitában, amelyek nemcsak a gazdagság jelei, hanem a klímavitában is szerepet játszanak. A Német Meteorológiai Szolgálat azt is megjegyzi, hogy az elmúlt néhány hónap, ahol sok régióban kevés csapadék hullott, különösen áprilisban és májusban, a folyamatos szárazság okozója, ahogy MDR-10.

Milyen következményekkel jár a szárazság? Az aszályos állapot meghatározása a vízhiány összefüggésében történik. A szárazság hosszú távú vízhiány, amely az embereket, az állatokat és a növényeket érinti. Európában ezt a helyzetet jelenleg súlyosbítja az ember által előidézett klímaváltozás, amely a hőmérséklet emelkedését és a párolgási veszteségek aránytalan növekedését okozza. A Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség szakértői hangsúlyozzák, hogy az aszály nemcsak meteorológiailag, hanem hidrológiailag, mezőgazdaságilag és társadalmi-gazdaságilag is mérhető. Szembetűnő példa a standardizált csapadékindex (SPI), amely a csapadék mennyiségét méri, és így jelzi az aszályos időszakokat. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) az aszályt hosszú távú csapadékhiányként határozza meg, amely a csapadék, talajnedvesség és egyéb mutatók mérésével meglehetősen jól ábrázolható.

A mezőgazdaság kihívásai

A jelenlegi aszályhelyzetnek nemcsak helyi hatásai vannak, hanem globális jelenség. A gazdák a terméscsökkenésről és a terméskiesés veszélyéről számolnak be. A 3500 négyzetméteren öntözött gyep például napenergiát igényel a szükséges gondozáshoz. Ez rámutat a fenntartható öntözési gyakorlatok fontosságára, miközben a mezőgazdasági aszály a talaj kiszáradását és termékenyebbé válását okozhatja. A szállítási ipart is érinti, mivel az olyan folyók vízhiánya, mint a Rajna, súlyosan korlátozza a hajóforgalmat, ami a teljes ellátási láncot érinti.

A tanulmányok azt mutatják, hogy az elmúlt 40 évben nőtt a szélsőséges aszályok száma. Világszerte évente mintegy 50 000 négyzetkilométerrel nőtt az aszályos terület, ami nemcsak a mezőgazdaságot terheli meg, hanem a városok vízkészleteit is veszélyezteti. Tény, hogy már 2,3 milliárd ember él a vízhiányos országokban, ahol a vízellátást gyakran arányosítani kell. Más országokban, például Cipruson vagy Spanyolországban ezek már nem elszigetelt esetek; Az üres tározók és a veszélyeztetett termés közvetlen következményei a szárazságnak, amelyet súlyosbít a nem megfelelő vízgazdálkodás, pl. DW.

Kiigazítások és megoldások

E kihívásoknak való megfelelés érdekében az alkalmazkodási intézkedések egyre fontosabbá válnak. Ez magában foglalja a regionális előrejelzések és a hatékony aszálykezelési tervek kidolgozását. A mezőgazdaságban a jobb öntözési technikák és a talajnedvesség megőrzése jelentős változásokat hozhat. Még ha az éghajlatváltozást nem is lehet megállítani, számos megközelítés létezik, amelyek segíthetnek enyhíteni az aszály negatív következményeit. A természet alapú megoldások, mint például az ökoszisztémák fenntartható használata vagy az erdőfelújítási projektek, szintén ígéretes megközelítéseket kínálnak. Ezeket a megoldásokat azonban átfogó stratégiai tervekbe kell integrálni ahhoz, hogy fenntarthatóak és sikeresek legyenek.

A folyamatos aszály megmutatta nekünk, hogy cselekednünk kell. A klímavédelem témájával és az ezzel járó társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos párbeszéd nemcsak agrárkörökben, hanem a nagyközönségben is fontos lesz. Mert nyilvánvaló, hogy mindannyiunknak részt kell vennie a megoldásban az aszály elleni küzdelemben és vízkészleteink megőrzésében.