Chipválság és ellátási láncok: Magdeburg jövője veszélyben?

Chipválság és ellátási láncok: Magdeburg jövője veszélyben?

Az elmúlt években a chipek válsága súlyosan érintette a nemzetközi kereskedelmet és az ipart. A játékosok komoly kihívásokkal néznek szembe, különösen Szász-Anhaltban, ahol a magdeburgi high-tech park a chipgyártás egyik irányadója. Marco Langhof, a Szász-Anhalti Munkaadók Szövetségének elnöke már rámutatott a félvezetőfejlesztést érintő nehézségekre. Különösen ezeknek a chipsnek a csomagolása munkaigényes, és sok vállalat számára gondot okoz. Jelenleg sok félvezetőt szállítanak Kínába, ami az új geopolitikai változások miatt kockázatosnak bizonyulhat. Hangos MDR Egyre jobban felismerik, hogy a nemzetközi munkamegosztás nemcsak a költségeket csökkenti, hanem jelentős politikai kockázatokat is rejt magában.

Szász-Anhalt gazdasági minisztere, Sven Schulze is világossá teszi: Európa drágább, mint más régiók, ha infrastruktúráról és termelésről van szó. Ezek a növekvő költségek közvetlen hatással vannak a fogyasztói árakra. Langhof szkepticizmusának ad hangot azzal kapcsolatban is, hogy a vállalatok tanulnak a válságokból, és diverzifikálják beszerzési és ellátási láncaikat. A nagyvállalatok osztályai gyakran nagyon erősek a tárgyalásokon, ami azt jelenti, hogy kétségbeesetten próbálják minimalizálni a kiadásokat.

A chipgyártás jövője Európában

A magdeburgi high-tech park ambiciózusan tűzte ki célul az európai chipipar megerősítését. Schulze azonban elismeri, hogy a befektetési hajlandóság jelenleg korlátozott. Ez annál is drámaibb, mert az EU részesedése a globális chipgyártásban rendkívül alacsony. A versenyképesség megőrzése érdekében az elkövetkező évtizedekben egyre nyilvánvalóbbá válik a további gyártóhelyek iránti igény.

Egy másik releváns téma a globális ellátási láncok, amelyekről Caspar Dohmen, a nemzetközi kereskedelem és ellátási láncok szakértője részletesen elgondolkozott. Az "Ellátási láncok. A globális munkamegosztás kockázatai az emberek és a természet számára" című könyve megvilágítja a téma problémáit és perspektíváit. Dohmen széleskörűen beszámolt arról, hogy a vállalatokat felelősségre kell vonni az emberi jogok beszállítói láncaik során történő tiszteletben tartásáért. Ez különösen a 2013-as bangladesi Rana Plaza baleset után volt nyilvánvaló, amely sok vitát váltott ki a gyárak biztonságáról és a munkakörülményekről.

Változó felfogás és új törvények

A globális munkamegosztásról alkotott közvélemény jelentősen megváltozott a koronajárvány következtében. Az ipari és a fejlődő országok közötti egyértelmű különbségtétel már nem olyan éles, mivel sok kelet-európai országban gyakran alacsonyabb béreket kínálnak, mint Kínában. A tervezett ellátási láncról szóló törvénytervezet Németországban is azt mutatja, hogy ideje lépni. A múltban a fellépés gyakran csak önkéntes volt, de ez most kötelezővé válhatott az emberi jogi helyzet javítása érdekében.

Az EU egy átfogó ellátási láncról szóló törvényt is tervez, amely messzemenő vállalati felelősségvállalási intézkedéseket tartalmazhat. Miközben a környezetvédelmet mint a környezetbarát termelés támogatásának lehetőségét vitatják, az is fontos, hogy a vállalatok már ma elkezdjék diverzifikálni ellátási láncaikat. Ez nemcsak kockázatkezelésként működhet, hanem rövidebb és átláthatóbb szállítási útvonalak kialakításának egyik módja is.

A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy itt az ideje, hogy jó kezekben legyen, és aktívan dolgozzunk a termelési feltételek javításán – mind Németországban, mind nemzetközi szinten. Olyan fordulópont előtt állunk, amely kockázatokat és lehetőségeket egyaránt rejt magában.