AI forradalom: hamarosan a világ elektromos áramának 1%-a adatközpontokból származik!

AI forradalom: hamarosan a világ elektromos áramának 1%-a adatközpontokból származik!

Mi folyik itt valójában? A mesterséges intelligencia (AI) rohamos térnyerése egyre több kérdést vet fel villamosenergia-fogyasztásunkkal és az ezzel járó éghajlati hatásokkal kapcsolatban. A jelenlegi tanulmányok azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazások hamarosan a globális villamosenergia-fogyasztás körülbelül 1%-áért felelősek lesznek. Hogy ez ne legyen túl sok számunkra, érdemes figyelemmel kísérnünk a fejleményeket ezen a területen. Az MDR szerint az adatközpontok energiafogyasztása 2028-ra körülbelül 300 terawattórára nő. Összehasonlításképpen: 2024-ben Németországban 431,7 terawattóra volt az áramtermelés. Ez nem egy szelet torta!

Különösen aggasztó: Az adatközpontok, amelyekben ezeket az AI-alkalmazásokat üzemeltetik, főként az Egyesült Államokban és Kínában koncentrálódnak, ahol az éghajlati politika az EU-nál kevésbé szigorú követelményeket támaszt. Ez felveti a kérdést: gyorsabban veszítjük el az áramot és a klímát, mint azt elképzelnénk? A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) még azt is jósolja, hogy az adatközpontok villamosenergia-igénye megduplázódik a mesterséges intelligencia fellendülése miatt. Valódi probléma, amely mindannyiunkat érint.

Az AI vízi oldala

A vízfogyasztás kérdése is nyilvánvaló. Ki gondolta volna, hogy egy chatbottal való beszélgetés körülbelül 500 milliliter vizet fogyaszt? Például az olyan mesterséges intelligencia modellek képzése, mint a ChatGPT-3, több mint 5,4 millió liter vizet fogyasztottak el. Ennek nagy részét az adatközpontok hűtésére használták fel. Tagesschau szerint csak 700 000 liter vízre volt szükség a hűtéshez. Egy adatközpontban az informatikai rendszerek fogyasztják a legtöbb áramot, de a hűtés a legnagyobb energiafaló. Ördögi kör, amely a vízfogyasztásunkat is befolyásolja.

Nemcsak az áram, hanem a víz is értékes árucikké lesz a jövőben, ha továbbra is követjük a mesterséges intelligencia fejlesztésének jelenlegi trendjeit. És mi a helyzet a károsanyag-kibocsátással? Jelenleg még mindig mérsékelt a technológiai vállalatok szén-dioxid-kibocsátásának a kevésbé szigorú éghajlat-politikát alkalmazó országokba való áthelyezése. De gyaníthatjuk, hogy ez a költségnyomás növekedésével változni fog. A Deutschlandfunk rámutat annak kockázatára, hogy ez veszélyezteti az európai klímapolitikát. Társadalmi igazságosság az energiafelhasználásban? Ebben a vitában aligha kell témánkat jobban figyelembe venni.

A fenntarthatósághoz vezető út

Egy másik szempont, amelyet nem szabad elfelejteni, az a fontos szerep, amelyet a megújuló energiáknak kell játszaniuk. Németországban 2023-ban 56 százalékos volt a megújuló energiák aránya, míg Dánia és Norvégia valóban előrébb jár 80,2, sőt 99 százalékkal. Ugyanakkor ezen erőforrások felhasználásának hatékonyságát is növelni kell. Az olyan cégek, mint a Microsoft és a Google, 2030-ra szén-dioxid-semlegességet kívánnak elérni, ami a fenntartható gyakorlatok betartását hangsúlyozza.

Hová megyünk, ha a technológiai óriások tovább szaporodnak anélkül, hogy figyelembe vennék a környezetet? Az adatközpontokban a fenntarthatóság nem csak lelkiismereti kérdés, hanem gazdasági szükséglet is. A jövő dönti el, hogy zöld vagy szürke lábnyomot kapunk. Már most meg kell határozni az irányt, hogy az AI ne legyen klímagyilkos!