Az erdők jövője: Hogyan küzd a Harz régió az éghajlatváltozással
Új erdőkutatási projekt indul a Harz-hegységben a klímaváltozás hatásainak innovatív módszerekkel történő elemzésére és mérséklésére.

Az erdők jövője: Hogyan küzd a Harz régió az éghajlatváltozással
Az erdő – Közép-Európa fontos élőhelye és állandó kísérője az embereknek – komoly kihívásokkal néz szembe, amelyeket az éghajlatváltozás és az emberi beavatkozás tovább fokoz. A Harzban egy új projektben meg kell vizsgálni az erdőfelújítási stratégiák lehetőségeit és korlátait az értékes erdei élőhely megmentése érdekében.
Három különböző erdőterületet kutatnak egységes minta szerint. Az egyik terület a természetre van bízva, a másik pedig klasszikusan újraerdősített. A harmadik területen olyan ellenálló fafajokat használnak, amelyek kifejezetten robusztusak a változó éghajlati viszonyokkal szemben. A cél annak megállapítása, hogy melyik módszer hozza a legjobb eredményt hosszú távon. Andreas Bolte, a projekt vezetője, a Thünen Erdészeti Ökoszisztémák Intézetétől hangsúlyozza, hogy a folyamatokba be kell vonni a szereplők valamennyi kulcsfontosságú csoportját, mert „az erdők megmentését csak a társadalom egésze tudja megvalósítani”, amint az MDR jelentése.
Digitális innovációk a kutatás számára
A projekt izgalmas eleme a modern technológiák alkalmazása. A digitális másolatok célja az eredmények tesztelése és nagyobb területekre való átvitele. A hagyományos erdészeti megfigyeléseket mesterséges intelligencia módszerekkel és modellalapú szimulációkkal ötvöző interdiszciplináris megközelítést Daniel Doctor, az UFZ távérzékelő tudósa emelte ki. Ez lehetővé teszi az erdei ökoszisztéma dinamikus változásainak gyorsabb felismerését a jövőbeli feltételek jobb előrejelzése érdekében.
Egy másik interdiszciplináris projekt, amely intenzíven foglalkozik a klímaváltozás erdeinkre gyakorolt következményeivel, a Tudásfórumban a „Digitális erdő” című különleges kiállítás. Itt 80 négyzetméteren lenyűgözően megtapasztalhatják a látogatók a hosszan tartó szárazság hatásait a fákon és a bennük lévő vízi közlekedésben. Szakértői körutak során a göttingeni és lipcsei egyetem professzorai bemutatják a legkorszerűbb technológiák alkalmazását az aszálykárok kutatásában és a szélsőséges éghajlati következmények előrejelzésében. Az interaktív elemek, mint például a „Tipping Point” csapatjáték, izgalmas betekintést nyújtanak az éghajlati kihívásokba, míg a virtuális valóság szemüvegei lehetővé teszik a látogatók számára, hogy testközelből megtapasztalják a tudósok munkáját. Ez az egyedülálló kiállítás 2023. október 25-től 2024. február 4-ig tart, és workshopokat és vezetett túrákat is kínál, ahogyan Forum Wissen beszámol.
Az erdő változik
Az erdők helyzete összességében megváltozott az elmúlt évtizedekben. Az erdőpusztulásról szóló jelentések, különösen a Harz-hegységben a szárazság és a kéregbogarak miatt, illusztrálják a helyi erdők problémáit. A kihívások ellenére az erdőterület Németországban mintegy 50 éve növekszik: A 2012-es harmadik szövetségi erdőleltár szerint Németországban körülbelül 11,4 millió hektár erdő található – a terület évente átlagosan 176 négyzetkilométerrel növekszik. Különösen a lombhullató fák száma és az erdők diverzitása növekszik, míg a tűlevelű erdőkben csökkenés tapasztalható, mivel a monokultúrák – különösen a lucfenyős területek – súlyosan érintettek a viharok és a bogárfertőzések miatt. Mindazonáltal fontos hangsúlyozni, hogy a csupasz területek gyakran nem adnak okot aggodalomra, mivel az erdészeti politikai célok részét képezik, amint azt Erenja elmagyarázza.
További erdőfelújítási projektek, beleértve a nem kormányzati szervezetek projektjeit is, elősegítik az erdőnövekedést és a biológiai sokféleséget. Egy természetközeli erdő holtfával támogatja a biológiai sokféleséget és biztosítja erdeink jövőjét a változások idején.