Költők párharca: Rilke kontra Köppen – kinek van igaza?

Költők párharca: Rilke kontra Köppen – kinek van igaza?

Mi a közös Rainer Maria Rilkében és Edlef Köppenben? Erre a kérdésre kapunk választ 2025. október 15-én a kölni szépirodalmi versmondó versenyen. Az eseményt Herbert Karl von Beesten szervezi, aki az olvasás, a színház, a film és a beszélgetés egyedülálló kombinációját ígéri. A színészek átalakulnak a két fontos irodalmi figurává, és a közönségnek lehetősége van eldönteni, hogy melyik perspektíva – Rilke romantizált háborús ábrázolása a „Cornet”-ben, vagy Köppen a „Heeresbericht”-ben a front legbrutálisabb valóságának kíméletlen ábrázolása – a meggyőzőbb. A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A rendezvényt a Jerichower Land Library Támogató Egyesület szervezi. V. finanszírozott.

Edlef Köppen, born in Genthin in 1893, was not only a poet, but also had a fascinating CV. As the son of a doctor, he first attended the Progymnasium in Genthin and later the Viktoria-Gymnasium in Potsdam. Miután 1913-ban elvégezte a középiskolát, német nyelvet, filozófiát és művészettörténetet tanult a kieli és a müncheni egyetemen, majd olyan neves tanárok mellett folytatta tanulmányait, mint Heinrich Wölfflin. A sors azonban 1914 szeptemberében a hadseregbe hívta, ahol önkéntesként szolgált a 40. számú tábori tüzérezredben, és számos fronton harcolt az első világháború végéig, 1918 októberéig.

Katonából íróvá

Köppen élvonalbeli élményei mély nyomokat hagytak a lelkében. A háborút szerető katonából pacifista lett. 1918-ban nem volt hajlandó folytatni a harcot, és egy mainzi pszichiátriai klinikára küldték. A háború után szerzőként igyekezett megvetni a lábát, és többek között a Gustav Kiepenheuer Verlag szerkesztője volt. Irodalmi ambíciói ellenére Köppennek egészségügyi problémákkal kellett megküzdenie, amelyek háborús sérülései miatt következtek be, és végül egy szanatóriumi tartózkodáshoz vezettek.

Bár aktív volt az irodalmi életben, Köppen kudarcokat élt át, többek között „Heeresbericht” című regényét 1935-ben betiltották. Joachim Felde álnéven folytatta kritikák és novellák publikálását, de harcolt a nemzetiszocializmus árnyai ellen. Az, hogy megtagadta az NSDAP-hoz való csatlakozást és egy antiszemita filmprogramon való munkát, azonnali elbocsátásához vezetett a Funk-Stunde Berlin irodalmi osztályának élén 1933-ban.

Köppen hagyatéka

Edlef Köppen egy gießeni tüdőszanatóriumban halt meg 1939-ben, háborús sérülései hosszú távú hatásai miatt. Ma birtokának egyes részei a Potsdami Múzeumban – Művészeti és Történeti Fórumban, Köppen archívuma pedig 2003 óta a genthini Jerichower Land District Múzeumban található. Munkássága és a háború alatti tapasztalatairól szóló elmélkedések a kulturális örökség részét képezik, és túlmutat azon az időn, amikor Rilkével irodalmi versenyen indult.

Látogassa meg a versmondó versenyt, és tapasztalja meg, hogy a háború ábrázolásának e két különböző megközelítése hogyan találkozik megragadó formában. Mert ahogy a mondás tartja: Ha a szavak életre kelnek, egy szív sem marad hideg.