Zászlóvita a türingiai tartomány parlamentjében: a szuverenitás szimbólumai?

Zászlóvita a türingiai tartomány parlamentjében: a szuverenitás szimbólumai?

Türingiában forrongó politikai vita folyik a zászlók kitűzéséről. A Saale-Orla körzetben, mint tól MDR jelentések szerint a körzeti adminisztrátor azt tervezi, hogy a gondnok kitűzi a zászlókat az iskolák elé. Ennek azonban nem szabad minden nap megtörténnie, hanem ideális esetben egyszer, az állandó megjelölés biztosítása érdekében. Herrgott hangsúlyozza, hogy a zászlók elősegítik az állami intézmények láthatóságát. Vihar vagy vihar esetén spontán akarja eldönteni, hogy a zászlókat továbbra is felvonva kell-e tartani, vagy le kell-e venni.

A zászló körüli vita felkavarta az embereket a türingiai tartomány parlamentjében. A CDU, a BSW, az SPD és az AfD kormányfrakciói június 18-án kívánnak pályázatot benyújtani. Andreas Bühl, a CDU parlamenti frakcióvezetője többnek látja a zászlókihelyezést, mint szimbolikus aktust. Követeli, hogy a Szabad Állam minden hatóságát állandóan türingiai, német és európai zászlókkal szereljék fel. Az AfD, amely élesen bírálja az európai zászló tervet, és aggodalmát fejezi ki a szuverenitás miatt, nyugtalanságot kelt.

Vita a szimbolikus politikáról

A baloldal az egész vitát szimbolikus politikának tekinti, és nem látja szükségét a türingiai zászlórendelet kiigazítására. „Az oszlopokon lévő zászlók nem oldanak meg valódi problémákat” – mondja Ronald Hande, a Balpárt belpolitikai szóvivője. Ez egyértelművé teszi, hogy a zászlókról szóló vita nemcsak a nemzeti identitásról szól, hanem társadalmi kérdésekről is.

75 évvel ezelőtt véget ért a második világháború, és megkezdődött a demokratikus megújulás Európában. A holland Dinkelland közösség is erre emlékeztet bennünket azzal, hogy felszólítja az embereket, hogy emeljék ki a zászlókat és gondolkodjanak el a szabadság értelmén. Nordhorn jelentették. A nap megünneplésére Thomas Berling polgármester az európai zászlót kitűzte a városházára, hogy emlékeztesse az embereket a szabadság, a nyitott határok és az emberi jogok értékére. Ezek a témák különösen aktuálisak a koronajárvány miatt, mivel számos személyi szabadságot korlátoztak.

Visszatekintés a történelembe

Az államjelképek körüli konfliktusok történelmi emlékeket is felidéznek. 1933 januárjában Adolf Hitler lett a kancellár, ami a Weimari Köztársaság demokratikus struktúráinak megkerülésével történt. Segu leírja. A Reichstag tüze és az azt követő alapvető jogok eltörléséről szóló rendelet sok ember üldözéséhez vezetett, és megteremtette az antidemokratikus rezsim feltételeit.

Ezek a történelmi összefüggések illusztrálják demokratikus értékeink és szimbólumaink megőrzésének fontosságát. A lobogók kitűzésével kapcsolatos jelenlegi türingiai vita tehát egy további lépésnek tekinthető a stabil és látható demokrácia megszilárdítása felé.