Zászló vita a thuringi állami parlamentben: szimbólumok a szuverenitáshoz?

Zászló vita a thuringi állami parlamentben: szimbólumok a szuverenitáshoz?

Jerichower Land, Deutschland - Thuringia -ban a politikai vita a zászlók emeléséről szól. A Saale-Orla-Kreis-ben, mint a mdr , a Garetaker tervezi a zászlók tervezését. Ennek azonban nem szabad minden nap megtörténnie, hanem ideális módon egyedi az állandó zászló biztosítása érdekében. Herrgott hangsúlyozza, hogy a zászlók elősegítik az állami intézmények láthatóságát. Vihar vagy vihar esetén spontán módon el kell döntenie, hogy a zászlók megmaradnak -e vagy felzárkóznak -e.

A zászlóval kapcsolatos vita izgatott volt a thuringi állami parlament elméjéről. Június 18 -án a CDU, a BSW, az SPD és az AFD kormányzati frakciói kérelmet nyújtanak be. Andreas Bühl, a CDU parlamenti csoportvezetője nem csupán egy szimbolikus cselekedetet lát. Az AFD, amely élesen bírálja az európai réteg tervet, és aggodalmát fejezi ki a szuverenitás miatt, nyugtalanságot okoz.

vita a szimbolikus politikáról

Die Linke az egész vitát szimbólumpolitikának értékeli, és nem látja, hogy a Turingian Flexiós Szabályozás nem szükséges. "Az árbocon lévő zászlók nem oldnak meg valódi problémákat" - mondja Ronald Hand, a baloldali hazai politikai csoport szóvivője. Ez világossá teszi, hogy a zászlókról szóló vita nemcsak a nemzeti identitásról, hanem a társadalmi kérdésekről is szól.

A második világháború 75 évvel ezelőtt véget ért, és Európában megkezdődött a demokratikus megújulás. A Dinkelland holland közössége szintén emlékezteti Önt azáltal, hogy felhívja a zászlókat, és tükrözi a szabadság fontosságát, például a nordhorn . Thomas Berling polgármester elhagyta az európai Lag Hersen -t, hogy megünnepelje a napot a városházaban, hogy emlékezzen a szabadság, a nyitott határok és az emberi jogok értékére. Ezek a témák különösen naprakészek a Corona Pandemic -rel, mivel sok személyes szabadság korlátozott.

A történet áttekintése

Az állami szimbólumokkal kapcsolatos érvek szintén történelmi emlékeket hoznak vissza. 1933 januárjában Adolf Hitler Reich kancellár lett, amely a Weimari Köztársaság demokratikus struktúráinak megkerüléséről szól, ahogyan a segu>. A Reichstag tüzet és az alapvető jogok eltörlésének későbbi rendelete sok ember üldözéséhez vezetett, és előfeltételeket hoztak létre egy nem demokratikus rendszerhez.