Városok fakövetelményei: Hundertwasser hagyatéka és Mitscherlich víziója!

Városok fakövetelményei: Hundertwasser hagyatéka és Mitscherlich víziója!

Az elmúlt évtizedekben egyre sürgetőbbé vált a városainkról való gondolkodás. Ez olyan művekre vezethető vissza, mint például Alexander Mitscherlich „Városaink vendégtelensége”, amely már a hatvanas években felhívta a figyelmet a háború utáni urbanizmus sérelmeire. Hangos a sajtó Mitscherlich beledugta az ujját a sebbe: a funkciók szétválasztása és az autóforgalom túlzott prioritása társadalmi felbomláshoz és a természettől való káros elidegenedéshez vezetne. Ez a kritika nemcsak Ausztriában hangzott el, hanem kreatív megoldásokat is szült.

Ennek a fejlődésnek a központi szereplője Friedensreich Hundertwasser, egy látnoki művész és környezetvédelmi aktivista volt. Humánus építészetre szólított fel, és olyan fogalmak mellett foglalt állást, mint az egyéni „ablakjog” és a „fa kötelessége”. Az 1928-ban született és a holokausztot túlélő Hundertwasser építészetébe integrálta a természetet, például a híres bécsi „Hundertwasserhaus”-ban vagy a Bad Blumau-i „Rogner-Therme”-ben. Maga Hundertwasser és olyan partnerei, mint Peter Pelikan és Heinz Springmann döntően hozzájárultak az ilyen projektek megvalósításához, és ezáltal tartós hatást gyakoroltak a városképre.

A főszereplők hatása

Bár Hundertwasser 2000-ben elhunyt, öröksége tovább él. Harald Mann, az ökológiai gondolkodás másik úttörője 1936-ban életre hívta az „örökzöld város” ötletét, de csak lassan ismerték fel. Sajnos sok projektje, mint például a Leopoldskronba tervezett fürdőkomplexum, meg nem valósult. Ennek ellenére az ő és Hundertwasser ötletei hozzájárultak egy új „zöld” párt megalapításához Ausztriában, amely intenzíven foglalkozik a környezetvédelemmel. Emellett történészek, például Peter Payer is hozzájárultak e fejlemények vizsgálatához, és a szélesebb közvélemény érzékenyítését a várostervezés és a természetközelség témái iránt.

A város- és tájtervezésben jelenleg fontos szerepet tölt be az új szakemberek képzése. A RheinMain Alkalmazott Tudományegyetem környezetgazdálkodási és várostervezési mesterképzése kiterjedt készségekkel rendelkezik a diplomások számára. A kurzus középpontjában olyan témák állnak, mint a környék- és városfejlesztés, a természetvédelem és a szabadtér védelme. A RheinMain Alkalmazott Tudományok Egyeteme generalisták képzését tűzte ki célul, akik nemcsak gazdasági és ökológiai ismereteket hoznak, hanem vezetői képességeket is szereznek.

Mi vár ránk a jövőben?

A természet városokba való integrálása nem csupán esztétikai kívánság, hanem sürgető szükséglet is. Tekintettel az éghajlatváltozás jelentette kihívásokra, a több zöldfelület és a jobb életminőség iránti igény egyre hangosabb. A városok azzal a feladattal szembesülnek, hogy újra feltalálják magukat, és tervezésükbe beépítsék olyan látnoki gondolkodók tanulságait, mint Hundertwasser és Mann. Az, hogy ez sikerül-e, döntő jelentőségű lesz az emberek és a természet harmonikus együttéléséhez városi területeinken.