A Stasi traumái: Hogyan szenvednek még ma is az apák és a gyerekek
Tudja meg, hogyan hatnak a Stasi bebörtönzés pszichológiai következményei a leszármazottakra, és milyen emlékei vannak Bautzennek.

A Stasi traumái: Hogyan szenvednek még ma is az apák és a gyerekek
Az NDK-ból származó volt politikai foglyok sorsa még évekkel az újraegyesítés után is sürgető kérdés. Különösen a bebörtönzés és a Stasi-üldözés pszichológiai következményei jelentenek komoly kihívásokat sokak számára. Ez különösen világossá válik Victoria Matthies példáján, aki édesapja maradandó traumáiról számol be, akit, miután a Szövetségi Köztársaságban kivásárolták, „egyszerűen magára hagyták” a szükséges terápia és segédeszközök nélkül, hogy visszataláljon az életbe. A fogvatartottak gyakran nem tudják, hogyan kezeljék élményeiket, ami sokkal nehezebbé teszi a normális élethez való visszatérést. Tragikus példa Matthies apja, akit még évekkel szabadulása után is olyan rémálmok gyötörnek, amelyekben a Stasi még mindig az ágya mellett van.
Különösen lehangoló, hogy Victoria Matthies édesapját 1988-ig figyelte a Stasi, pedig már Nyugaton élt. Az állandó megfigyelésnek ez az érzése, amely messze túlmutat egy egyszerű érzésen, további bizonyítéka azoknak a pszichológiai sebeknek, amelyeket ezek az emberek elszenvedtek. Victoria leírja, hogy nagy távolság volt közte és apja között, amit a bebörtönzés és a kihallgatás következményeinek tulajdonít. Mintha apja egy része sosem hagyta volna el Bautzent. Az ölelésére tett kísérlete olyan érzés volt, mintha egy „terjedt bútordarabot” ölelne át, és az apja maga köré épített „acélpáncél” szinte lehetetlenné tette, hogy hozzáférjen. Az érzelmi közelség megteremtésének nehézségei nem csupán az egyéni élményeknek tulajdoníthatók, hanem egy nagyobb, kollektív trauma részei.
A politikai üldözés traumái
Óriási és sokrétű a pszichológiai stressz, amelynek a volt politikai foglyok ki vannak téve. Becslések szerint az NDK-ban a politikailag üldözöttek száma 170 000 és 300 000 felett van. Ha különbséget teszünk az üldözés fázisai között, félelmetes kép rajzolódik ki: 1945 és 1949 között mintegy 127 000 ember szenvedett hatalmas támadásokat és extrém körülményeket a Szovjetunió speciális táboraiban és börtöneiben, bár sokan nem élték túl. A következő években az NDK állambiztonsági módszerei egyre inkább a pszichológiai kínzás felé fordultak. A szétesés, mint a Stasi stratégiája, amely az ellenfelek önbecsülésének aláásását és az interperszonális kapcsolatokba vetett bizalom lerombolását célozta.
Ennek a gyakorlatnak szomorú hatása a volt foglyok körében tapasztalt hosszan tartó pszichológiai következmények. Ma is sokan szenvednek poszttraumás stressz zavarban (PTSD), és a tanulmányok azt mutatják, hogy ezeknek az embereknek a harmada még 26 évvel az újraegyesítés után is küzd a bebörtönzés utóhatásaival. A politikailag üldözöttek leszármazottai is érintettek, és fokozott pszichés stresszt mutatnak.
Az áldozatok társadalmi elismerése
E súlyos hatások ellenére az NDK-ban a politikai üldöztetés áldozatainak társadalmi elismertsége alacsonynak tekinthető. Bár a traumatikus élmények kutatása fejlődött, sok tapasztalat és pszichológiai következményei továbbra is a radar alatt maradnak. A politikailag igazságtalan börtönbüntetés ember által okozott II. típusú traumájának elemzése azt mutatja, hogy az érintettek félelmét és tehetetlenségét kínzóik önkényes, az alapvető emberi jogokat figyelmen kívül hagyó cselekedetei alakítják.
Victoria Matthies és még sokan mások hangját is hallani kell, akik hasonló élményeket éltek át. Történeteik nemcsak egyéni tapasztalatok, hanem egy kollektív emlékezet része is, amely emlékeztet bennünket a politikai üldözés következményeiről és a jövő nemzedékekre gyakorolt hatásáról szóló beszélgetés folytatásának fontosságára.
Sokak számára továbbra is komoly kihívást jelent a múlttal való megegyezés, amelyből hiányzik a támogatás és a megértés. Az élményeket nem lehet egyszerűen elnyomni, és a történelem hibáihoz kapcsolódó folyamatos traumák tudatát magas szinten kell tartani társadalmunkban.
A volt NDK-ban zajló politikai üldöztetés pszichológiai következményeivel kapcsolatos további információkért érdemes egy pillantást vetni az [MDR] oldalra (https://www.mdr.de/nachrichten/sachsen/bautzen/bautzen-hoyerswerda-kamenz/gedenkstaette-gefaengnis-stasi-zeitzeugen-ddr-100.html).