Klímaválság a bíróságon: perek az utolsó generáció” aktivistái ellen
2025. július 3-án a tervek szerint a Chemnitz-bíróságon tárgyalásra kerül sor az „Utolsó Generáció” klímamozgalom tagjai ellen, akiket útblokádokon keresztüli kényszerrel vádolnak.

Klímaválság a bíróságon: perek az utolsó generáció” aktivistái ellen
Az „Utolsó Generáció” klímamozgalom ismét a chemnitzi nyilvános viták középpontjában áll. Az év legmelegebb napján, amikor a hőmérséklet eléri a 35 Celsius-fokot, ma kezdődik a tárgyalás három tagja ellen. Kényszerítéssel vádolják őket a 2023 júliusában történt útlezárás miatt, amely hatalmas forgalmi késéseket eredményezett. Erről a Free Press számol be, és rámutat, hogy a tárgyalás nemcsak jogi, hanem társadalmi dimenziókat is felvet.
Korábban is volt már hasonló eljárás, amint azt a berlini fellebbviteli bíróság megerősítette. Ott kényszerítés miatt ítéltek el egy aktivistát, aki 2022 februárjában vett részt egy útblokádban. A bíróság 600 euróra mérsékelte a bírságot, ami izgalmas vitát váltott ki arról, hogy az ilyen blokádok mennyire minősíthetők kényszernek. Hangsúlyozták, hogy a körülmények, mint a tüntetők időtartama, mértéke és indítékai döntőek. Ezeket a kérdéseket Chemnitzben is megvitatják, és jelentős hatással lesznek az ítéletre. Erről a Deutschlandfunk munkatársai nyújtanak további tájékoztatást.
Meddig mehet el a polgári engedetlenség? Ez egy központi kérdés, amely nemcsak az ügyvédeket, hanem a nagyközönséget is foglalkoztatja. A klímamozgalom aktivistái meg vannak győződve erkölcsi kötelességükről cselekedni, még akkor is, ha ezzel az illegálisok birodalmába kerülnek. Terítéken van a polgári engedetlenség definícióiról szóló vita, amelyet Jürgen Habermas erkölcsileg indokolt nyilvános tiltakozásként ír le, valamint Howard Zinn és John Rawls nézetei, akik különböző perspektívákat képviselnek a politikai küzdelemben szükséges eszközökről. A tiltakozás legitim formái tehát továbbra is ellentmondásosak, különösen egy ökológiai kontextusban, ahol az azonnali változásra irányuló nyomás növekszik. Emellett a kritikusok szerint korábban a polgári engedetlenséggel is visszaéltek politikailag megkérdőjelezhető célokra. A Climate Clinic hozzájárulása ezt egyértelművé teszi.
Az éghajlati célok körüli vitában az alapvető üzenet egyértelmű: sok aktivista véleménye szerint polgári engedetlenségre van szükség ahhoz, hogy egyértelművé tegyük a klímaválság sürgősségét. Meg kell azonban jegyezni, hogy az erőszakmentesség nem mindig garantált, míg a tiltakozókkal kapcsolatos anyagi károk továbbra is ellentmondásosak. A polgári engedetlenséget egyfajta hibridnek kell tekinteni a politikai rendszerben – ugyanakkor büntetendő és potenciálisan legitim, mint a nyilvános vita előmozdításának eszköze.
A dolgok továbbra is izgalmasak Chemnitzben, ahol nemcsak ítéletek születnek, hanem a társadalmi normák és értékek is próbára teszik. A tárgyalás nemcsak jogi vita lesz, hanem annak mutatója is, hogy mi, mint társadalom miként szeretnénk megbirkózni a klímaváltozás kihívásaival. Az, hogy végül az ügyészség vagy a védelem érvei érvényesülnek, megadhatja az alaphangot a jövőbeni tiltakozási formáknak és azok jogi értékelésének.