Klímaválság a bíróságon: perek az utolsó generáció” aktivistái ellen

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

2025. július 3-án a tervek szerint a Chemnitz-bíróságon tárgyalásra kerül sor az „Utolsó Generáció” klímamozgalom tagjai ellen, akiket útblokádokon keresztüli kényszerrel vádolnak.

Am 3. Juli 2025 steht im Chemnitzer Gericht ein Prozess gegen Mitglieder der Klimabewegung „Letzte Generation“ an, die wegen Nötigung durch Straßenblockaden angeklagt sind.
2025. július 3-án a tervek szerint a Chemnitz-bíróságon tárgyalásra kerül sor az „Utolsó Generáció” klímamozgalom tagjai ellen, akiket útblokádokon keresztüli kényszerrel vádolnak.

Klímaválság a bíróságon: perek az utolsó generáció” aktivistái ellen

Az „Utolsó Generáció” klímamozgalom ismét a chemnitzi nyilvános viták középpontjában áll. Az év legmelegebb napján, amikor a hőmérséklet eléri a 35 Celsius-fokot, ma kezdődik a tárgyalás három tagja ellen. Kényszerítéssel vádolják őket a 2023 júliusában történt útlezárás miatt, amely hatalmas forgalmi késéseket eredményezett. Erről a Free Press számol be, és rámutat, hogy a tárgyalás nemcsak jogi, hanem társadalmi dimenziókat is felvet.

Korábban is volt már hasonló eljárás, amint azt a berlini fellebbviteli bíróság megerősítette. Ott kényszerítés miatt ítéltek el egy aktivistát, aki 2022 februárjában vett részt egy útblokádban. A bíróság 600 euróra mérsékelte a bírságot, ami izgalmas vitát váltott ki arról, hogy az ilyen blokádok mennyire minősíthetők kényszernek. Hangsúlyozták, hogy a körülmények, mint a tüntetők időtartama, mértéke és indítékai döntőek. Ezeket a kérdéseket Chemnitzben is megvitatják, és jelentős hatással lesznek az ítéletre. Erről a Deutschlandfunk munkatársai nyújtanak további tájékoztatást.

Meddig mehet el a polgári engedetlenség? Ez egy központi kérdés, amely nemcsak az ügyvédeket, hanem a nagyközönséget is foglalkoztatja. A klímamozgalom aktivistái meg vannak győződve erkölcsi kötelességükről cselekedni, még akkor is, ha ezzel az illegálisok birodalmába kerülnek. Terítéken van a polgári engedetlenség definícióiról szóló vita, amelyet Jürgen Habermas erkölcsileg indokolt nyilvános tiltakozásként ír le, valamint Howard Zinn és John Rawls nézetei, akik különböző perspektívákat képviselnek a politikai küzdelemben szükséges eszközökről. A tiltakozás legitim formái tehát továbbra is ellentmondásosak, különösen egy ökológiai kontextusban, ahol az azonnali változásra irányuló nyomás növekszik. Emellett a kritikusok szerint korábban a polgári engedetlenséggel is visszaéltek politikailag megkérdőjelezhető célokra. A Climate Clinic hozzájárulása ezt egyértelművé teszi.

Az éghajlati célok körüli vitában az alapvető üzenet egyértelmű: sok aktivista véleménye szerint polgári engedetlenségre van szükség ahhoz, hogy egyértelművé tegyük a klímaválság sürgősségét. Meg kell azonban jegyezni, hogy az erőszakmentesség nem mindig garantált, míg a tiltakozókkal kapcsolatos anyagi károk továbbra is ellentmondásosak. A polgári engedetlenséget egyfajta hibridnek kell tekinteni a politikai rendszerben – ugyanakkor büntetendő és potenciálisan legitim, mint a nyilvános vita előmozdításának eszköze.

A dolgok továbbra is izgalmasak Chemnitzben, ahol nemcsak ítéletek születnek, hanem a társadalmi normák és értékek is próbára teszik. A tárgyalás nemcsak jogi vita lesz, hanem annak mutatója is, hogy mi, mint társadalom miként szeretnénk megbirkózni a klímaváltozás kihívásaival. Az, hogy végül az ügyészség vagy a védelem érvei érvényesülnek, megadhatja az alaphangot a jövőbeni tiltakozási formáknak és azok jogi értékelésének.