Magdeburg versenyben a zsetonokért: válság, lehetőségek és politikai kockázatok!

Magdeburg versenyben a zsetonokért: válság, lehetőségek és politikai kockázatok!

Egy olyan korban, amikor a mikrochipek nélkülözhetetlenek a legtöbb eszközhöz, például autókhoz, mosógépekhez és okostelefonokhoz, a félvezetőgyártás fokozására irányuló felhívás Európában minden eddiginél hangosabb. A magdeburgi high-tech park azonban, amelynek célja a chipipar megerősítése ebben az országban, kihívásokkal néz szembe. Ezzel összefüggésben Marco Langhof, a szász-anhalti munkaadói szövetség elnöke a félvezetők csomagolásának problémáit emeli ki, amely szerinte nagyon munkaigényes. „Jelenleg sok félvezetőt szállítanak Kínába anélkül, hogy visszajönnének” – panaszkodik. Ez a függőség azonban nemcsak gazdasági, hanem politikai kockázatokkal is jár, ahogy Langhof figyelmeztet. Szkepticizmusa a nagyvállalatok beszerzési osztályai közötti, gyakran kemény tárgyalásokhoz is kapcsolódik, amelyek nem mindig segítik elő az ellátási láncok diverzifikációját.

Sven Schulze, Szász-Anhalt gazdasági minisztere úgy látja, hogy az európai gazdaság komoly kihívásokkal néz szembe. „Az infrastruktúra és a termelés költségei Európában magasabbak, mint sok más régióban, és ez közvetlen hatással van a fogyasztói árakra” – mutat rá. Ez a tény különösen világos, ha figyelembe vesszük, hogy a globális chipgyártásnak jelenleg csak egy kis része folyik az EU-ban. Ez a külföldi termelési helyszínektől való függés olyan probléma, amely a világjárvány óta robbanásszerűbbé vált.

A geopolitikai keretfeltételek

A geopolitikai klíma az elmúlt években olyan fordulatot vett, amely jelentős hatással van a globális félvezetőpiacra. A koronajárvány már eddig is drasztikus szállítási megszakításokhoz vezetett. Tajvan, Dél-Korea, Kína és Japán adja a globális félvezetőgyártás nagy részét, 2020-ban Tajvan a világ öntödei kapacitásának 63%-át adja. A Kína, Tajvan és az Egyesült Államok közötti geopolitikai feszültségek tovább fokozzák a félelmet a további zavaroktól, és arra kényszerítik a vállalatokat, hogy intézkedéseket hozzanak ellátási láncaik biztosítására, például a raktározás diverzifikálására. „A nemzetközi versenyben való túléléshez politikai támogatásra van szükség” – teszi hozzá Langhof.

Ennek a kihívásnak a megoldására az EU 2023 szeptemberében elindította az EU chipekről szóló törvényét. A cél a félvezetőiparba történő beruházások mozgósítása és a termelési kapacitás 2030-ra a globális piac 20%-ára történő növelése. Németországban már 20 milliárd eurós finanszírozást terveznek a félvezetőipar számára. Ez összehasonlítható az Egyesült Államokkal, amely 39 milliárd dolláros támogatást kínál új gyártólétesítményekhez. Ám ezen erőfeszítések ellenére az európai befektetési hajlandóság továbbra is korlátozott a kedvezőtlen feltételek miatt, ahogy Schulze rámutat.

Kilátások és lehetőségek

A Magdeburg High-Tech Parknak megvan a lehetősége arra, hogy a chipgyártás fontos helyszínévé váljon Európában, amit Schulze és Langhof gazdasági miniszter is egyértelműen megerősített. A helyszín elősegítheti a mikroelektronika innovációs erejének növelését, és ezáltal nemcsak a regionális, hanem az európai versenyképességet is biztosíthatja. „Felmerülnek a kérdések, hogy tanulunk-e az elmúlt évek válságaiból, és hogy a vállalatok készek-e diverzifikálni ellátási láncaikat” – mutat rá Langhof.

Összességében fontos lesz olyan politikai és gazdasági döntések meghozatala, amelyek biztosítják, hogy Európa ne csak beleszólhasson a globális félvezetőgyártásba, hanem erős befolyása is legyen. Az elkövetkező évek kulcsfontosságúak lesznek egy független és rugalmasabb chipipar szilárd alapjainak lefektetésében, amely képes megfelelni a jövő kihívásainak. A Magdeburg High-Tech Park ígéretes megközelítése egy lépés a helyes irányba, de egyben azt is jelzi, hogy még sok a tennivaló.