Segélyhívási terror Közép-Szászországban: Ember évek óta zaklatja a rendőrséget!
Egy mittweidai férfi évek óta visszaélt a segélyhívással, ami miatt a Btk. 145. §-a alapján pert indítottak. A segélyhívásokkal való visszaélés azonban továbbra is ritka.

Segélyhívási terror Közép-Szászországban: Ember évek óta zaklatja a rendőrséget!
Mittweidában egy 56 éves férfi évekig visszaélt a rendőrség segélyhívó számával és a mentésirányító központtal. -tól származó jelentések szerint Szabad sajtó Rendszeresen zaklatja a dolgozókat sértegetéssel, munkájukat jelentősen akadályozva. Ezek az állandó zavarok alapvető erőforrásokat kötöttek le, és valódi vészhelyzeteket veszélyeztettek. A férfi most a döbelni kerületi bíróság és a chemnitzi regionális bíróság előtt áll, hogy felelősségre vonják viselkedéséért.
A segélyhívásokkal való visszaélés komoly probléma, amelyet a nyilvánosság gyakran alábecsül. A büntetőjogi keretet a Btk. (StGB) 145. paragrafusa határozza meg, amely egyértelművé teszi, hogy a segélyhívó szolgáltatások nem rendeltetésszerű igénybevételét a legszigorúbb intézkedésekkel kell büntetni. Ez vonatkozik mind a vészhelyzet színlelésére, mind a segélyhívó számokkal való visszaélésre. Hangos legalproblems-im-rd.de Ilyen esetekben a bűncselekmény súlyosságától függően akár egy évig terjedő szabadságvesztés vagy pénzbüntetés is fenyeget.
A jogi alap
A Btk. 145. paragrafusának elsődleges célja a lakosság védelme és a segélyhívó rendszerek, mint a 112 és 110 zavartalan működésének biztosítása. Valójában elvont bűncselekményről van szó, ami azt jelenti, hogy még a segélyhívó számok tényleges segélyhívás nélküli tárcsázási kísérlete is büntetendő bűncselekménynek minősül. A segélyhívó szám véletlen tárcsázása például a törvény hatálya alá tartozik, ami számos kihívás elé állítja a hatóságokat – derül ki a segélyhívó számból. fachanwalt.de magyarázta.
A statisztikák magukért beszélnek: 2016-ban csaknem 11 000 szabálysértést dokumentáltak Németországban. Sok esetben azonban ezeknek csak kis hányadát indítják el, mert a visszaélési szándékot gyakran nem lehet kellőképpen bizonyítani. Különösen beszédes példa egy idős nő története, aki egy év alatt több mint 1000-szer hívott segélyhívó központot. Mentális betegsége miatt úgy döntöttek, nem veszik el a mobiltelefonját.
A társadalomra gyakorolt következmények
A mittweida férfi viselkedése nem elszigetelt eset, hanem komoly aggodalmakra ad okot a valós vészhelyzeteket veszélyeztető bántalmazási esetek egyre növekvő száma miatt. A rosszindulatú szándékok, például a hamis bombafenyegetés vagy az ugyanilyen abszurd útbaigazítást kérő hívások eltömítik a vonalakat, és megnehezítik a szükséges segélyszolgálatok zökkenőmentes elérését.
Az ilyen bűncselekmények elleni küzdelem jogi lépései egyértelműek: a visszaéléseket nemcsak börtönbüntetéssel büntetik, hanem a felmerülő költségek polgári jogi felelősségét is. A távközlési szolgáltatóknak is fontos szerepük van a visszaélő hívók azonosításában.
A segélyhívásokkal való visszaélések kezelésének mindig elsőbbséget kell adni. A lakosság felvilágosítása a segélyhívó számok helyes használatáról és a segélyhívó rendszerek rendszeres ellenőrzése elengedhetetlen lépés a jövőbeni visszaélések megelőzésében. Mindannyiunknak meg kell tennünk a részünket annak érdekében, hogy a segélyhívó rendszerek továbbra is betölthessék fontos funkciójukat.