Türingia és Szászország a demokrácia 35. évfordulóját ünnepli: Nézz vissza!

Türingia és Szászország a demokrácia 35. évfordulóját ünnepli: Nézz vissza!

2025. október 25-én Türingia történelmi fordulópontra emlékezett: a szabadon választott állam parlamentjének első ülésére az újraegyesítés után. Thadäus König, a CDU türingiai tartományi parlamentjének elnöke az erfurti ünnepségen világossá tette, hogy nem elég egyszerűen megerősíteni a demokráciát. Inkább az, hogy aktívan dolgozzunk a megvédésükön. Szavai visszhangoztak a teremben, és hangsúlyozták ennek az eseménynek a fontosságát, amely 1990. október 25-én kezdődött a Weimari Német Nemzeti Színházban. Szászországban ezen a napon emlékeztek meg a szász országgyűlés első ülésszakáról is. Dierks állam parlamenti elnöke Drezdában beszélt a mérföldkövekről, amelyeket a szászországi demokrácia első plenáris ülése szabott meg, amelyre 1990. október 27-én került sor a Vízkereszt templomban.

De visszatekintve az újraegyesítésnél tovább megy. Türingia és Szászország demokratikus fejlődésének gyökerei az 1848/49-es forradalomig vezethetők vissza. Ekkor született meg a Paulskirche alkotmány, amely nagy hatással volt a régió alkotmányos fejlődésére. Számos türingiai államban olyan parlamentáris-alkotmányos feltételeket teremtettek, amelyek lehetővé tették a forradalom során kibontakozó politikai reformok előmozdítását. Ezek a változások kulcsfontosságúak voltak a polgárok számára, és hozzájárultak egy olyan politikai keret létrehozásához, amely bevonja a polgárokat a demokratikus folyamatokba. Különösen az új választójogi törvény, amely általános, közvetlen, egyenlő és titkos választásokat írt elő, valódi előrelépést jelentett, még akkor is, ha a helyreállítás során számos reformot visszafordítottak.

A demokrácia értelme

König felhívása a demokrácia védelmére emlékeztet bennünket, hogy a demokratikus társadalom követelései messze túlmutatnak a szavazáson. A történészek hangsúlyozzák, hogy a társadalmi fejlemények szorosan összefüggenek a politikai haladással. A hosszú 19. században az egység, az igazságosság és a szabadság reménye jellemezte az optimizmust. A jogi szabályok és a parlamenti részvétel iránti igény különösen a középosztályok körében volt nagy, akik a nehézségek és az igazságtalanságok tapasztalataiból szerveződtek meg.

Az 1848-as forradalom arra késztette a németeket, hogy szabadságjogokat, alkotmányt és parlamentet követeljenek. Ezt a törekvést nacionalista és alkotmányos áramlatok vezérelték. A frankfurti nemzetgyűlés 1849-ben fogadta el a birodalmi alkotmányt, annak ellenére, hogy a forradalmat brutálisan leverték. Ennek ellenére számos német államban, például a türingiai régióban olyan alkotmányokat vezettek be, amelyek utat nyitottak a későbbi demokratikus fejlődésnek.

Előrelátóan tekintve vissza

A mai világban, amikor a múlt visszhangja még mindig rányomja bélyegét a társadalomra, fontos emlékeznünk arra, milyen nehezen kivívott demokrácia. Thadäus König és szász kollégája, Dierks emlékeztet arra, hogy a múlt eredményeit nem lehet természetesnek venni. Mindennapi életünkben meg kell őriznünk a demokratikus értékeket, és aktívan védenünk kell azokat. Csak így biztosíthatjuk, hogy az ősök küzdelme ne legyen hiábavaló.

Ez társadalomként sok tennivalót hagy maga után. Most rajtunk múlik, hogy a forradalmi harcokban és az első szabad választásokon megfogalmazott elveket továbbadjuk és megéljük. A történelem arra tanít bennünket, hogy a demokrácia nem egyszeri esemény, hanem egy folyamatos folyamat, amely állandó éberséget és elkötelezettséget igényel.