A darab az NDK tiltott területén található elpusztított falvakat világítja meg

A darab az NDK tiltott területén található elpusztított falvakat világítja meg

Az egykori NDK-ban történt kényszerbetelepítések emléke elevenedik meg, amikor június 26-án, 18.30-kor kerül sor „A lerombolt házak a határvidéken mesélnek” című darab premierjére. az egykori amerikai táborban Rasdorfban, a Point Alpha emlékműnél. A hangsúly a sztálini gyakorlaton és azon lakosok sorsán van, akiknek falvait a tiltott területen lerombolták. A jegyek ingyenesek, ami sok érdeklődőt vonz. A darabot Hünfeld és a Landestheater Eisenach diákjai állítják színpadra, és egyedülálló, első személyű betekintést nyújt a kényszerköltöztetések által érintett egykori épületekbe. Stephan Rumpf rendező és Juliane Stückrad dramaturg integrálja a szenvedő lakosok leírását, hogy megakadályozza a felejtést és dokumentálja a belső német határon történt pusztítást. A projekt alapja Wolfgang Christmann és Bruno Leister „Saját biztonságáért” című könyve, akik jelen lesznek a premieren, hogy válaszoljanak a kérdésekre és közelebb hozzák a közönséget a témához – írja az antennethueringen.de.

Türingiai szomszédaink tudják, hogy az 1950-es években az „Aktion Verziefer” során végrehajtott kényszerű áttelepítések mély hatást gyakoroltak a lakosságra. Az állambiztonsági tárca titkos és aprólékosan tervezett intézkedései mintegy 10 ezer embert érintettek, és nem volt sem jogalap, sem méltányos ellentételezés. A szigorúan őrzött határ közelében élő érintettek közül sokat a „biztonság” ürügyén kiutasítottak szülőfalujából. Ezen túlmenően nincs mentség és nincs visszalépés azoknak, akik elvesztették otthonukat – írja az mdr.de.

A múlt árnyai

A Rhön és a Balti-tenger között számtalan falut sem kíméltek a kényszerű áthelyezéstől. E brutális műveletek közvetlen eredménye a közösségek bezárása és megsemmisítése volt, hogy lehetővé tegyék a határbiztonsági létesítmények bővítését. Az érintetteknek gyakran új, ismeretlen helyekre kellett költözniük siralmas körülmények között, ahol a szomszédok bûnözõnek bélyegezték õket. Még ma is megesik, hogy e tragikus sorsok hozzátartozói felidézik az eseményeket, és megkérdezik, mi is történt valójában az ősökkel. Ez nem lesz jobb, ha figyelembe vesszük, hogy az mdr.de szerint az 1950-es években nem fizettek méltányos kártérítést az elveszett vagyonért.

Arról is érdemes beszámolni, hogy a belső német határ menti kényszerbetelepítések nem csak egy nagy hullámban zajlottak. Az 1970-es és 1980-as években folytatódtak az elszigetelt kényszerköltöztetések. Az 1961-es „Búzavirág-hadművelet” körülbelül 2000 ember áttelepítéséhez vezetett. Az akciók által érintett falvakban gyakran nem maradt más, mint szürke sivatag, miközben a történelmi épületek és barlangok észrevétlenül elhalványultak a múlt porában. A Wikipédia szerint a kényszerbetelepítés időszakában a „politikailag megbízhatatlannak” titulált egyéni vállalkozókat és gazdálkodókat is kiutasították. A feljelentésekről szóló jelentések és a hatóságok önkényes megítélése az érintettekről nem tett jobbá a helyzetet, és a hamarosan bemutatásra kerülő darab narratívájának része lesz.

Ezeknek az igazságtalanságoknak a történetei talán még 30 évvel a Fal leomlása után is fájdalmas emlékekként visszhangoznak, de a rasdorfi darab élő hangot ad a falubeliek hátrahagyott szavainak és emlékeinek. A remény az, hogy az előadás után a közönség nemcsak új megértéssel, hanem az emlékezés kultúrája iránti felelősségérzettel is megmarad, ahogy az antennethueringen.de megjegyzi.

Aki szeretne többet megtudni a kényszerköltöztetések hátteréről, az itt talál hasznos meglátásokat start.de, mdr.de, és Wikipédia.