A zsidógyűlölet Németországban: Aggasztó növekedés 2023 óta

A zsidógyűlölet Németországban: Aggasztó növekedés 2023 óta

A németországi antiszemitizmus jelenleg riasztó méreteket ölt. A jelek összetéveszthetetlen jelzésnek tűnnek: hangos Emma A zsidó állampolgárok elleni fizikai támadások száma megduplázódott 2023 óta – összesen már több mint 6200 regisztrált eset van. Ezeket az eseményeket gyakran finom és szórt észlelések kísérik. Németországban a zsidókat egyre gyakrabban „polgártársaknak” nevezik, ami bizonyos távolságot jelez polgári jogaik teljes értékétől.

Ami különösen figyelemre méltó, hogy sok német nehezen tudja nyíltan használni a „zsidók” szót, és helyette olyan kifejezéseket választ, mint a „zsidó élet” vagy a „zsidó származású emberek”. Ez a valóság rávilágít az antiszemitizmus összetettségére, amelyet nemcsak kulturális vagy vallási előítéletek, hanem egyfajta szociális érzékenység is jellemez, amely gyakran kényelmetlenséget okoz.

Kétértelmű történet

Bár 1945 után Németországban csökkent a nyílt zsidógyűlölet, a probléma gyökerei mélyre nyúlnak, és sokrétűek. A témával alapítása óta intenzíven foglalkozó Rosa Luxemburg Alapítvány szerint az antiszemitizmus összetett jelenség. Mindenekelőtt a politikai turbulencia, mint például a Hamász és Izrael között 2023. október 7. óta tartó közelmúltbeli konfliktus, az antiszemitizmus újbóli felélénküléséhez vezetett Németországban.

A tanulmányok azt mutatják, hogy az antiszemitizmus nemcsak helyi jelenség, hanem nemzetközileg is elterjedt. Ez látható például a zsinagógák elleni gyújtogatások növekvő számában és a németországi palesztin-párti tüntetéseken az antiszemita jelszavak elterjedésében, ami az ilyen attitűdök általánosan növekvő társadalmi elfogadottságát jelzi. A statisztikák azt mutatják, hogy csak 2022-ben több mint 2600 antiszemita bűncselekményt regisztrált a Szövetségi Belügyminisztérium. Ezek a bűncselekmények a bántó viselkedéstől az anyagi károkig és a fizikai támadásokig terjednek.

A baloldal és a baloldali szélsőségesek szerepe

Ami különösen robbanásszerű, az az antiszemitizmus és bizonyos politikai mozgalmak, köztük a német baloldal egyes részei közötti kapcsolat. Rosa Luxemburg Alapítvány beszámol arról a tendenciáról, hogy Izrael politikájának kritikáját gyakran használják fel ürügyként az összes zsidó általános elutasítására. Ez nemcsak a zsidóság számára jelent veszélyt, hanem a társadalmi felelősségvállalás kérdését is felveti.

Németország muszlimok által uralt negyedeiben a zsidók egyre nagyobb biztonságban érzik magukat. A zsidó kávézók elleni támadások és a gázai politika miatti közvetlen sértések egyre nagyobbak. Az Izrael és Palesztina közötti konfliktus összetettségét gyakran használják érvként azon zsidók rágalmazására, akik nem is élnek Izraelben.

Az állam és felelőssége

Németország különleges felelőssége a történelemből fakad, különösen a holokauszt után. Létező probléma a mindennapi antiszemitizmus, amely megjegyzésekben, sztereotípiákban, sőt úgynevezett „viccekben” is megnyilvánul. Egy felmérés kimutatta, hogy a megkérdezettek 30%-a tapasztalt már antiszemita kijelentéseket a baráti körében, ami nem pozitív eredmény.

„Izrael létjogosultsága nem alku tárgya” – hangzik a különböző diskurzusokban. Egyre fontosabbnak tartják, hogy az állam aktívan küzdjön az újjáéledő antiszemitizmus ellen, és kiálljon zsidó polgárai biztonságáért. Ezzel összefüggésben a Rosa Luxemburg Alapítvány vitacsoportot hozott létre az antiszemitizmus okainak jobb megértése és stratégiák kidolgozása érdekében. Ennek érdekében az oktatási intézményekkel való együttműködésre is törekednek annak érdekében, hogy a társadalomban tudatosítsák az antiszemitizmust.

Összességében az antiszemitizmus olyan probléma, amely nemcsak a zsidó polgárokat érinti, hanem az egész társadalmat is. Csak elkötelezett oktatás, nyílt beszélgetés és erős civil társadalom révén lehet fenntarthatóan fellépni ez az ősi gonoszság. Egy olyan drámai múltú országban, mint Németország, az antiszemitizmus kérdése minden, csak nem lezárt.