Klántag a bíróságon: Brutális támadás rendőrtiszt megdöbbentette Berlint!
Egy 21 éves klántag ellen áll bíróság elé, mert megtámadt egy rendőrnőt Berlinben. Az eset egy balesetet követően történt.

Klántag a bíróságon: Brutális támadás rendőrtiszt megdöbbentette Berlint!
A Remmo-klán egy 21 éves tagját tárgyalják ma Berlinben a Tiergarten kerületi bíróságon. Ő áll a 2023/2024-es szilveszterkor történt incidens középpontjában, amikor erőszakos támadás történt egy rendőr ellen. Az esemény során a vádlott 15 éves rokonát egy szirénázva, villogó lámpával közlekedő rendőrautó ütötte el akció közben. A tinédzser „hirtelen az útra lépett”, majd kórházba kellett szállítani, ahogy rbb24 írja.
A baleset után a vádlott kinyitotta a rendőrautó ajtaját, és többször arcon ütötte a rendőrt. A vádak között szerepel a rendfenntartók elleni támadás, testi sértés és ellenállás. Csak több rendőr közreműködésével lehetett megelőzni valami rosszabbat, a vádlott kezdetben elmenekült a helyszínről, de később azonosították. A rendőrnő védőmellényén a férfi DNS-ének nyomait találták meg. A vádakról azonban egyelőre hallgatott. Az első tárgyalási kísérlet 2025 februárjában betegsége miatt meghiúsult, ahogy Tagesspiegel tette hozzá.
A klánbûnözés a fókuszban
Az incidens része a németországi klánbûnözésrõl folytatott szélesebb körû vitának, amelyet gyakran „családi bûnözésnek” minősítenek, és az etnikailag elszigetelt szubkultúrákhoz kapcsolják. A bûnözés e formáját a különbözõ országokban tevékenykedõ rokon emberek szoros hálózata jellemzi, akik nyomás alatt állnak, hogy csatlakozzanak bûnözõ tevékenységekhez – magyarázza Mahmúd Jaraba, aki 2015 óta dolgozik arab, török és kurd nagycsaládokkal. Noha ezeknek a klánoknak sok tagja nem akar bûnözést, gyakran szerencsétlen helyzetbe kerülnek. [DW](https://www.dw.com/de/clan-Krimit%C3%A4t-wie-gef%C3%A4hrlich-ist-sie- aktuell/a-69473499) elmagyarázza.
A rendőrség tisztában van a kihívásokkal. Rendszeres személyes és üzleti ellenőrzéseket végeznek, valamint razziákat hajtanak végre a vízipipák és fodrászatokban. Ezt a megközelítést „1000 tűszúrás politikájának” nevezik. Statisztikailag az összes bűncselekmény 0,17 és 0,76 százaléka között van a klánok által állítólagosan elkövetett bűncselekmények aránya Berlinben, Észak-Rajna-Vesztfáliában és Alsó-Szászországban. Az intézkedések részben a lakosság „szubjektív biztonságérzetén” alapulnak. A kritikusok, például Daniela Hunold kriminológus azonban aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a politikusok és a rendőrség által alkalmazott stratégiák jogilag problematikusak és hatástalanok lehetnek, ami nem könnyíti meg a klánbűnözés elleni küzdelmet.
Izgatottan várják a mai tárgyalást, mind a vád robbanékonysága miatt, mind a németországi klánbűnözésről folyó vita kapcsán. Az eset egy másik példa arra, hogy a bűnözői struktúrák hogyan hatnak a társadalomra, és hogyan kezeli az igazságszolgáltatás az ilyen kihívásokat.