Küzdelem a pénzért: A berlini érsekség szembeszáll a csökkenő gyülekezeti létszámmal!

Küzdelem a pénzért: A berlini érsekség szembeszáll a csökkenő gyülekezeti létszámmal!

A berlini érsekség egyházadója döntő akadály előtt áll. 2015 óta az ottani katolikus egyház taglétszáma 409 000-ről 350 000-re csökkent. Ez része egy nagyobb trendnek, amelyet az egész németországi katolikus egyház tapasztal: 2015 óta összességében tagjainak 20%-át veszítette el. Ennek az aggasztó fejleménynek ellenére a berlini érsekség rekordot fektetett be a tőkepiacra, ami felveti a kérdést: mi lesz ezután az egyházi pénzügyekkel?

Az érsekség pénzügyi jelentéséből kiderül, hogy 2020 óta az átlagos éves többlet elképesztő 50 millió euró. Ráadásul az egyházi adóbevétel a 2013-as 108 millió euróról 168 millió euróra nőtt a legutóbbi mérlegben. A számokra pillantva egyértelművé válik a kihívás: 2018-ban átlagosan 474 euró egyházi adó jut egy katolikusra, így az egyházadó jelentősen hozzájárul az érsekség finanszírozásához. Végül is ennek a bevételnek a 34%-a megy a lelkigondozásra, 23%-át iskolák és bölcsődék, 29%-a pedig adminisztráció. Ez egyértelművé teszi, hogy a csökkenő taglétszám idején mennyire fontos ez a bevétel.

Az egyházadó-rendelet új változata

A berlini érsek új egyházadó-rendelete jelentős változást hoz az egyházi adó adminisztrációjában és beszedésében. Ez kimondja, hogy a katolikus egyház berlini érsekségben lakó tagjának adókötelezettsége a templomba való felvételkor vagy lakóhelyük megállapítása után kezdődik. De mi a helyzet költözés vagy lemondó nyilatkozat esetén? Ekkor az adókötelezettség annak a naptári hónapnak a végén szűnik meg, amelyben lakhelyét feladja. A taglétszám súlyos csökkenése idején ez a szempont különösen fontos.

Az egyházi adó különböző formákat ölt, köztük a jövedelemadót, a minimális egyházi adót és a különálló egyházi illetéket a különböző vallású házasságok esetében. Ezek a szabályzatok nemcsak az érsekség, hanem a plébániák és más katolikus intézmények költségeit is fedezni kívánják. S bár az adóbevételek továbbra is emelkednek, a dagály fordulatot jelenthet: az előrejelzések szerint 2060-ra a taglétszám megfelezhető, ami az egyház pénzügyi bázisára is kihathat.

A tagsággal járó kihívások csökkennek

Egy kis remény azonban van az egyházban: a taglétszám csökkenése ellenére a pénzügyek bizonyos stabilitást mutatnak. Növekszik az egyházi adóbevétel 2022-ben, amelyet 6,73 milliárd euróra jegyeztek fel. A kivonulások tendenciája ugyanakkor riasztó: 2022-ben több mint 522 ezren hagyták el egyedül a katolikus egyházat, ami rekordnak számít. Ez tagadhatatlan: a társadalom érezni fogja ennek az elvonási hullámnak a következményeit, hiszen számos szociális intézmény támaszkodik ezekre az adományokra.

Összességében elmondható, hogy a berlini érsekség továbbra is feszült helyzetben van, amelyben a taglétszám drámai csökkenése ellenére is fontos biztosítani cselekvési képességét. A 97 plébánia tervezett egyesítése 2026-ra 35-re egy lépés ebbe az irányba. A helyzet súlyosságát mutatja az a döntés is, hogy a mintegy 800 ingatlan közül néhányról lemondanak, vagy másként használják azokat. Miközben az egyház azon dolgozik, hogy kiépítse pénzügyi alapját, a gyülekezeti szolgálat jövője továbbra is a tagok összetételétől függ.

A jövő irányvonala tehát megszabott. Tekintettel a csökkenő taglétszámra és az ebből fakadó, az egyházi pénzügyekre nehezedő nyomásra, még várni kell, hogy a Berlini Főegyházmegye le tudja-e küzdeni a jelenlegi kihívásokat. Az azonban egyértelmű, hogy az érsekségnek minden erőforrást mozgósítania kell, hogy fenntartható utat találjon a következő néhány évre. Az idő eldönti, hogy a főegyházmegye jó kézzel tud-e hajózni ezeken a viharos vizeken.

Az egyházi adó szabályozásáról további információk a honlapon találhatók Berlini érsekség. A taglétszám csökkenésének az egyházi pénzügyekre gyakorolt ​​hatásáról részletes áttekintést nyújt Vasárnapi lap feltéve. Információt ad az egyházi pénzügyek aktuális helyzetéről is RBB24.