Zenei Fesztivál Berlin 2025: A francia hangok alig képviseltetik magukat!

Zenei Fesztivál Berlin 2025: A francia hangok alig képviseltetik magukat!

A zene a király a fővárosban – a „Music Festival Berlin 2025” mindjárt a sarkon! Hangok és kompozíciók izgalmas változatossága vár ránk augusztus 30-tól szeptember 23-ig. Idén azonban a szervezők a műsorrendet is kritikusan szemlélik, különösen ami a francia zenét illeti. A felsorolt ​​15 műből csak három származik a nagyság földjéről. Ennek oka tagadhatatlan: a francia zenetörténet sokkal többet kínál, mint az olyan nagy slágerek, mint Ravel „Boléro” vagy Berlioz „Symphonie fantastique”, és sok mű marad a fiókban, mert ritka az előadásuk.

A mai zenei élet gyökerei 1871-ig nyúlnak vissza. Abban az időben a tehetséges zeneszerző, Camille Saint-Saëns megalapította a „Société Nationale de Musique”-t. A párizsi koncertszervezők akkori műsorpolitikájával való elégedetlenségből alakult társaság eredetileg elsősorban a helyi zeneszerzőket hivatott népszerűsíteni. Az alapító tagok között a francia zene legismertebb nevei is szerepeltek, mint például Gabriel Fauré és César Franck, és hamarosan olyan neves személyiségek műveit is bemutatták, mint Debussy és Dukas, jóval azelőtt, hogy a társaság 1939-ben bezárta volna kapuit.

A francia zene kisebb hangjai

Mi a helyzet azokkal a kiváló darabokkal, amelyek esetleg nem szerepelnek a mainstreamben? Winrich Hopp, aki 19 éve a zenei fesztivál művészeti vezetője, bátorságot kér a rendhagyó programokhoz. Erre pedig sürgősen szükség van, mert így a nagyközönség megismerkedhetett a francia zeneszerzők sokszínűségével. Mindenesetre a „Société Nationale de Musique” pontosan ennek megváltoztatására jött létre – és nem csak a múltban. A társaság tovább finomította ezt a küldetést azzal, hogy az alapítást követő első évtizedekben Janus-arcú művek ősbemutatóit szervezett, majd az 1880-as években több nemzetközi hangzást is lehetővé tett.

A fesztiválnapok szeptemberben különböző születésnapi ünnepségekkel zárulnak ismert zeneszerzők számára. A fókuszban többek között Luciano Berio és Pierre Boulez. Továbbra is izgalmas látni, hogy ezeket a kortársakat megfelelően tisztelik-e a különféle vendégzenekarok, mint például az Amsterdam Concertgebouworkest, amely Bartokat Bélát játszik, vagy az Orchestre des Champs-Elysées, amely Beethovent ad elő. Ez a globálisan behálózott komolyzenei piacot tükrözi, amely egyre inkább korlátozza a fesztiválszervezők mozgásterét.

Francia zeneszerzők utólag

De mitől olyan lenyűgöző a francia zenetörténet? Különleges helyet foglal el a klasszikus zenei tájon. A barokk kortól a modern korig számos kiemelkedő zeneszerző, például Johann Sebastian Bach, George Frideric Händel és Antonio Vivaldi hagyta nyomát. Jean-Baptiste Lully és François Couperin művei elevenítik fel az opera- és kamarazene örökségét. Berlioz, Gounod és Bizet remekműveit is találjuk a következő korszakokban, mint például a romantika, amely az érzelmi mélységet és a harmonikus összetettséget hangsúlyozta.

Különös figyelmet fordítanak olyan kortárs zeneszerzőkre is, mint Claude Debussy és Maurice Ravel, akik olyan művekkel törtek új utakat, mint a „Clair de Lune” és a „Daphnis et Chloé”. Édith Canat de Chizy, korunk jelentős hangja, a francia zene maradandó örökségét képviseli. Még ha csak három francia mű is hallható a „Music Festival Berlin 2025”-en, továbbra is erős a remény a nagy klasszikusok újbóli felfedezésére és a zenetörténet kevésbé ismert kincseinek vizsgálatára.

A „Berlini Zenei Fesztivál” nemcsak a hangi sokszínűség színtere, hanem a kortárs interpretációk és a végtelenül gazdag és összetett kulturális örökség vizsgálatának színtere is. A francia zeneszerzőknek a komolyzenei tájban mélyen gyökerező gyökerei nem változtatnak ezen.

A háttérről és a fejleményekről bővebben itt tájékozódhat: Daily Mirror, Wikipédia és rendszer.