Tüntetések Berlinben: népirtás vagy jogos ellenállás?
2025. szeptember 13-án Berlinben tiltakozásra került sor a gázai izraeli akciók ellen, köztük Daniel Aminati nyilatkozataival.

Tüntetések Berlinben: népirtás vagy jogos ellenállás?
Gáza kérdése továbbra is érzelmileg terhelt és polarizálja a társadalmat. A sok ember részvételével tartott berlini tüntetésen Daniel Aminati moderátor világosan beszélt a Gázai övezet helyzetéről. Izrael cselekedeteit népirtásnak minősítette, és hangos tapsot kapott az összegyűlt tüntetőktől. Beszédében felidézte a Hamász október 7-i terrortámadását, és hangsúlyozta, hogy az elrabolt izraeli túszok sorsa is fontos. Aminati rámutatott, hogy a gázai békére szólítások gyakran az antiszemitizmushoz kapcsolódnak, ami gyengíti az antiszemitizmus elleni tényleges harcot. Ez a kijelentés ismét lelkesedést váltott ki a tömegben, akik empatikusan reagáltak a kérdésre. Egy incidens azonban némileg ellopta a show-t: az első sorban egy kék esernyő megakadályozta, hogy egyes résztvevők láthassák a színpadot, ami hangos elégedetlenséghez vezetett, mivel a tömeg egy része az esernyő eltávolítását követelte. – írja a Tagesspiegel.
Az antiszemitizmusról szóló diskurzus különösen érzékeny ebben az összefüggésben. Az Amnesty International határozottan elutasítja az antiszemitizmus vádját, azzal érvelve, hogy a vádat gyakran használják az izraeli kormány jogos kritikájának elfojtására. Az egyesület többször is felhívta a figyelmet a diszkriminatív állami fellépésekre, és felszólalt az antiszemitizmus, a rasszizmus és a diszkrimináció egyéb formái ellen. Az Amnesty azt is hangsúlyozza, hogy az izraeli emberi jogi helyzet bírálata nem eleve antiszemita, és az a vád, hogy a zsidókat az izraeli állam cselekedeteivel azonosítják, valójában antiszemita. Amikor a palesztinok elleni lehetséges népirtásról folyik a vita, gyakran fordul elő az elkövető-áldozat. Az Amnesty fontos információkat közöl ezzel kapcsolatban.
A Gázai övezet helyzete
E heves viták összefüggésében a Gázai övezetben zajló eseményekről folytatott vita intenzívebbé vált. Két civil szervezet, a B'Tselem és a Physicians for Human Rights jelentéseket tesz közzé, amelyek célja a népirtás vádjának alátámasztása. B’Tselem évek óta figyelmeztet az izraeli megszállásra, és olyan szisztematikus támadásokat dokumentál, amelyek célja egy egész csoport megsemmisítése. A B’Tselem igazgatója, Yuli Novak aggodalmának ad hangot a milliók tömeges megölése és éhezése miatt, amelyek szerinte nem minősülnek törvényes háborús cselekményeknek. Tagesschau tájékoztatást nyújt ezeknek a szervezeteknek a kritikus jelentéseiről.
Az egészségügyi létesítmények elleni támadásokról szóló jelentések különösen riasztóak: Guy Shalev, az Orvosok az Emberi Jogokért munkatársa 27 kórház elleni támadást dokumentál a Gázai övezetben, és arról számol be, hogy több mint 1500 orvost öltek meg. A még működő néhány intézmény még a 140 000 sérültet sem tudja hatékonyan ellátni, ami az egészségügyi rendszer közelgő összeomlását jelzi. Bár az izraeli hadsereg azt állítja, hogy a megtámadott kórházak a Hamasz parancsnoki központjai, Shalev nem lát erre bizonyítékot, ami tovább szítja a vitát az ilyen támadások jogosságáról. Kai Ambos nemzetközi jogász a jelentéseket a palesztin lakosság mint csoport elleni támadásnak ismeri el, de a népirtásról szóló egyezménynek megfelelően bírálja a bizonyítékok hiányosságait. Novak ezért azonnali cselekvésre szólítja fel a nemzetközi közösséget az esetlegesen végbemenő népirtás leállítása érdekében.
A Gázai övezetben továbbra is kritikus a helyzet, és a vélemények mélyen megoszlanak a helyes lépésekkel kapcsolatban. Bármi legyen is ennek a megbeszélésnek az eredménye, egy dolog biztos: a téma továbbra is foglalkoztat bennünket, és megköveteli a régió összetett összefüggéseinek nyílt vizsgálatát.