A nagykövet visszaemlékezése: Nő a feszültség Németország és Grúzia között!

A nagykövet visszaemlékezése: Nő a feszültség Németország és Grúzia között!

Egyre nő a feszültség Németország és Grúzia között, ezt bizonyítja a szövetségi kormány mai döntése, miszerint konzultációra visszahívja Peter Fischer berlini nagykövetét. A visszahívott nagykövet a grúz vezetés és a nyugati államok közötti növekvő konfliktusok középpontjában áll, amelyeket egyre inkább a grúz kormány agresszív retorikája jellemez az EU-val és Németországgal szemben. A külügyminisztérium hivatalos közleményében megemlítette, hogy a zűrzavaros helyzet Fischernek a Grúzia tekintélyelvű politikájával szembeni nyilvános bírálatára adott válasz, amely az oroszbarát „Grúz álom” párt 2024 őszi választási győzelme óta tovább erősödött. [Tagesschau] jelentése szerint a két ország kapcsolata súlyos feszültség alatt áll.

Az összecsapások azután értek el tetőfokára, hogy Fischert nemrég beidézte a grúz kormány, és figyelmeztette, hogy ne avatkozzon bele a belügyekbe. A nagykövet „új mélypontról” beszél a kapcsolatokban, ezt a német kormány is osztotta, miután a grúz vezetés egy „radikális menetrend” előmozdításával vádolta Fischert. Ezt az abszurd állítást a német külügyminisztérium alaptalannak minősítette. Fischer visszatérését előzetes lépésnek tekintik a Németország jövőbeli Grúziával kapcsolatos stratégiájáról szóló mélyreható konzultációhoz, különösen, hogy Johann Wadephul külügyminiszter elfogadhatatlannak tartja a súlyos fejleményeket.

A feszültségek háttere

A közelmúlt történelmébe való kitérő azt mutatja, hogy Grúziában a politikai válság nem egyik napról a másikra alakult ki. A kívánt uniós közeledést a 2023. októberi parlamenti választások után hirtelen felfüggesztették, ami országos tiltakozásokhoz vezetett Tbilisziben és más városokban. Letartóztattak ellenzéki szereplőket és számos újságírót, akik tiltakoztak a kormány ellen. A kritikus hangok azzal vádolják a grúz kormányt, hogy egyre közelebb kerül Oroszországhoz, és megsemmisíti polgárai demokratikus jogait. Ezek a fejlemények annál is riasztóbbak, mivel a grúz alkotmány alapvető célként rögzíti az EU-csatlakozást. A [Süddeutsche] további hátteret nyújt ezekhez a dinamikus fejleményekhez.

A grúz lakosság többsége azonban szkeptikus e politikai változásokkal kapcsolatban. Egy 2023 áprilisában készült felmérés szerint az állampolgárok mintegy 90 százaléka támogatja az EU-csatlakozást. Ez az ellentmondás az emberek és a kormány között jól látható, különösen azután, hogy Grúzia Moldovával együtt 2022 tavaszán EU-csatlakozási kérelmet nyújtott be. A 2016 óta hatályban lévő, Grúzia reformpolitikáját hivatott stabilizációs és társulási megállapodás ellenére a kormány oroszbarát irányt vett, ami veszélyezteti a hosszú távú uniós integrációs törekvéseket. A civil szervezetek ellenőrzését célzó, vitatott törvény hatalmas tiltakozást váltott ki, és súlyosan késleltetheti a csatlakozási folyamatot – figyelmeztetnek szakértők.

Jövőbeli kilátások

A jelenlegi helyzetnek messzemenő következményei lehetnek Grúzia EU-kapcsolataira és tagsági törekvéseire is. A német külügyminiszter Grúzia EU-csatlakozási folyamatának hivatalos felfüggesztését kérte, ami valószínűleg tovább növeli a bizonytalanságot. Szakértők hangsúlyozzák, hogy az intézmények stabilitását, a demokráciát és a jogállamiságot is magában foglaló koppenhágai kritériumok a jelenlegi feltételek mellett aligha teljesíthetők. A pozitív eredmény érdekében sürgősen reformokat kell végrehajtani az EU-val való partnerség megmentése és a polgárok saját kormányukba vetett bizalmának visszaszerzése érdekében. [Kelet-Európa] részletes áttekintést nyújt a Grúzia előtt álló kihívásokról.

E fejlemények ismeretében még várni kell, hogyan alakul a helyzet Grúziában, és milyen intézkedéseket tesz az EU és Németország, hogy reagáljon a kormány agresszív eszkalációjára. Az érzékeny témák kezelésében most minden eddiginél nagyobb szükség van egy jó kézre.