Az európai biztonság jövője: Potsdam stratégiákat tárgyal!
2025. július 14-én az európai biztonság- és védelempolitika jövőjéről vitatkoznak szakértők Potsdamban.

Az európai biztonság jövője: Potsdam stratégiákat tárgyal!
A szakértők tegnap találkoztak Potsdamban, hogy izgalmas vitát folytassanak az európai biztonság- és védelempolitika jövőjéről. Az eseményre a Heinrich-Mann-Allee-n található állami központban került sor, és különösen fontos volt a változó transzatlanti biztonsági helyzet miatt. Egy független európai biztonsági szervezet szükségessége minden eddiginél aktuálisabb, mivel Donald Trump amerikai elnök második hivatali ideje teret enged az Egyesült Államok jövőbeli Európa védőhatalmaként betöltött szerepéről szóló találgatásoknak. Szakértők, köztük Dr. Ronja Kempin a Tudományos és Politikai Alapítványtól (SWP) megvitatták az európai biztonsági architektúra megerősítését célzó sürgős kihívásokat és lehetséges intézkedéseket. Világossá vált, hogy az EU-nak újra kell alakítania védelmi és biztonságpolitikáját, hogy megfelelően tudjon reagálni a jelenlegi fejleményekre.
Mi az EU szerepe a világban? Fraser Cameron „szokatlan szuperhatalomként” írja le az EU-t, bár nem rendelkezik egy klasszikus szuperhatalom katonai erőforrásaival, de hatalmas belső piacán keresztül még mindig jelentős „puha hatalma” van. Az EU jelenleg a világkereskedelem 16%-át képviseli. Az EU nemzetközi normákra gyakorolt befolyása, más néven „Brüsszel-hatás” azonban hamarosan még fontosabbá válhat. Sok helyen, még olyan országokban is, mint Indonézia és Brazília, ezek a szabványok befolyásolják a nemzeti gyakorlatot. A koronajárvány következtében megnövekedett geopolitikai feszültségek azonban azt mutatják, hogy az EU-n múlik, hogy megfelelő eszközöket dolgozzon ki kül- és biztonságpolitikájához.
A védelempolitika kihívásai
Jean-Claude Juncker 2015-ös szavai óta felgyorsult az európai hadseregről szóló vita. Felszólította az EU-t egy erősebb egységes katonai front kialakítására. Noha azóta történt előrelépés a közös kül- és biztonságpolitikában (KKBP), valódi áttörés nem történt. Számos szakértő, köztük Michael Gahler európai parlamenti képviselő és Robert Brieger tábornok, az Európai Katonai Bizottság elnöke hangsúlyozzák, hogy bár az Európában zajló agressziós háború figyelemre méltó cselekvési képességet adott az EU-nak, továbbra sem világos, hogy ez a dinamika tartós lesz-e.
A megbeszélésen szó esett az Európa jövőjéről szóló 2021-es konferencia eredményeiről is, amely az EU új perspektíváit és biztonságpolitikai ambícióit tárgyalta. A felmérések azt mutatják, hogy a polgárok egyértelműen az európai kül- és biztonságpolitika megerősítése mellett szavaznak, de az még várat magára, hogy az uniós államok hogyan reagálnak ezekre a követelésekre. Alapvető váltásra van szükség a szakpolitikai gondolkodásban annak biztosításához, hogy az EU jelentős szerepet kapjon a globális biztonsági architektúrában, különösen akkor, amikor a nem állami szereplők fenyegetése növekszik, és a hibrid hadviselés a napirend.
Összefoglalva, az európai biztonság- és védelempolitikáról szóló vita nemcsak politológusok vagy katonai stratégák témaköre, hanem mindenkit érint Európában. A kérdés továbbra is fennáll: készen áll-e az EU arra, hogy komoly szereplőként helyezkedjen el a globális színtéren? Mi szükséges a biztonsági tudatosság növeléséhez a tagállamokban és együttműködésre ösztönözni őket?
A témával kapcsolatos további információkért látogassa meg Találkozási pont Potsdam, Európa az osztályteremben vagy ESUT.