Sokkoló tanulmány: a Föld 60%-át felborulás fenyegeti az emberiség miatt!

Sokkoló tanulmány: a Föld 60%-át felborulás fenyegeti az emberiség miatt!

A Föld komoly kihívással néz szembe: egy nemrégiben készült tanulmány szerint a globális szárazföldi terület lenyűgöző 60%-a már kívül esik a biztonságos és egészséges ökoszisztémákhoz elengedhetetlen biztonságos ökológiai határokon. A kutatásban részt vevő tudósok szerint nem csak a területről van szó, hanem azokról az alapvető folyamatokról is, amelyek életünket és környezetünket védik és lehetővé teszik. Ami különösen riasztó, hogy a bioszféra integritásának ezt a elvesztését elsősorban az olyan emberi tevékenységek okozzák, mint az erdőirtás, az intenzív mezőgazdaság és az ipari terjeszkedés, a Times of szerint. India](https://timesofindia.indiatimes.com/science/earth-in-danger-60-of-global-land-now-beyond-safe-ecological-limits-scientists-warn/articleshow/123771682.cms).

A Potsdami Klímahatáskutató Intézet és a bécsi BOKU Egyetem által végzett tanulmány 1600 óta vizsgálta a történelmi adatokat, hogy felmérje az emberi tevékenység bioszférára gyakorolt ​​hatását. 1900-ban a Föld felszínének 37%-a már kritikus területen volt; mára ez az arány 60%-ra nőtt. A 17. század óta a zavarok aggasztó jelei mutatkoznak, különösen Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában. Szakértők szerint sürgősen alapvetően újra kell gondolni az erőforrások felhasználását.

A következmények a jövőnkre nézve

Ennek az ökológiai válságnak messzemenő következményei vannak. A bioszféra integritásának elvesztése veszélyezteti az élelmezésbiztonságot, a vízellátást és hatással van éghajlatunkra. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a szén-, víz- és nitrogénciklusok megzavarása végzetes következményekkel járhat. Ezek az eredmények összhangban vannak a bolygóhatárok keretrendszerével, amely a földi rendszerek állapotát elemzi az emberi tevékenységgel összefüggésben, amint azt a Planetary Boundaries platformon leírták.

Ha túllépjük az ökológiai határokat, nemcsak az ökoszisztéma összeomlását kockáztatjuk, hanem súlyos élelmiszerválságokat, vízhiányt és szélsőséges éghajlati viszonyokat is. A kutatók ezért nyomatékosan javasolják a földterületek intenzív mezőgazdasági és energiatermelési célú felhasználásának csökkentését, valamint a természetes erdők és gyepek fokozott védelmét. Az olyan innovatív megközelítések, mint a regeneratív mezőgazdaság és a tudatosabb műtrágyahasználat segíthet a talajminőség helyreállításában és a biológiai sokféleség megőrzésében.

A riasztó kihalási arány

Egy másik kritikus szempont, amelyet ebben az összefüggésben tárgyalunk, a fajok kihalása. Becslések szerint világszerte 8-100 millió faj él, amelyek közül körülbelül 2 milliót már leírtak. Josef Settele, a Helmholtz Környezetkutató Központ biológusa szerint a bolygónkénti maximum 10 kihalási határt millió fajra évente már túllépték. 1800 óta a kétéltűfajok körülbelül 2,5 százaléka pusztult el – ez az arány sokszorosa a természetes kihalási aránynak, ami tovább hangsúlyozza a bioszféra instabilitását Helmholtz.

A globálisan elérhető energia és anyagok minimális hányadának az ökoszisztémák rendelkezésére kell állnia, hogy egyensúlyban maradjanak. Az emberek általi túlzott kitermelés veszélyezteti a bioszféra funkcionális integritását. A fotoszintézistől a szénvegyületek tárolásán át az élelmiszer-ellátásig a bioszféra egy egyszerű, de nélkülözhetetlen hálózat, amely egészséges életmódunkra támaszkodik.

E fenyegető helyzet fényében egyértelmű: A nemzetközi együttműködés és az innovatív megközelítések elengedhetetlenek ahhoz, hogy a bioszféra szükséges védelmét politikai keretekbe és klímavédelmi megállapodásokba integráljuk. Ha nem változtatunk ezen az irányvonalon, bolygónk stabilitása veszélybe kerül.