A Backhaus bevallja: A Nord Stream 2 alig hozott MV -t!

A Backhaus bevallja: A Nord Stream 2 alig hozott MV -t!

Rostock, Deutschland - Mecklenburg-Western Pomerania környezetvédelmi minisztere, Till Backhaus (SPD) egyértelmű megjegyzést fűzött az MV éghajlati alapítványához. Elismerte, hogy a vitatott Balti -tengeri csővezeték, a Nord Stream 2 alig teremtett előnyt a szövetségi állam számára. Ez különösen fontos, mert a Backhaus központi szerepet játszott a projekt tervezésében. A miniszter elmondta, hogy a csővezetéket, amelyet 2015 és 2019 között megvitattak számos találkozón, köztük három Matthias Warnig ügyvezető igazgatóval, a régió energiapolitikai helyzetének összefüggésében kell megvizsgálni. Az előzetes babérok ellenére a jelenlegi helyzet továbbra is kritikus, mivel az ukrán háború, amely egy ideje létezett, erősen befolyásolja a geopolitikai megfontolást.

Backhaus 2022 januárjában, röviddel Putyin inváziója előtt, az EU -csatlakozási tárgyalásokról szóló tárgyalásokra szólított fel Oroszországgal. Ezeket az állításokat diplomáciai jelek meghatározására tett kísérletként védte meg. Hangsúlyozza az energiafüggetlenség előmozdításának szükségességét megújuló energiák, például a szél, a nap és a biomassza révén. A North Stream csővezetékek jövőjének kilátása mellett a Backhaus a híd technológiát elavultnak tekinti, míg az Egyesült Államok szankciói és a geopolitikai feszültségek folyamatosan növekvő kihívásai megnehezítik a gáztermelésről és a szállításról szóló vitát.

Politikai és pénzügyi összefonódás

A meghallgatások során világossá vált, hogy a Rokai társaság korábbi ügyvezető igazgatója, Christian Cammin is fontos szerepet játszik. A Rokai 36 millió euró értékű megrendeléseket kapott az MV Klíma Alapítványtól, amelynek célja a gázvezetékek építésének biztosítása volt. Ez kérdéseket vet fel a Rokai és az állampolitika pénzügyi eszközeiről és kapcsolatáról. Cammin kijelentette, hogy ő és üzleti partnere maga és kétmillió euró bérleti szerződését finanszírozta, ami ellentmond más tanúvallomásoknak. Az ilyen következetlenségek a pénzügyi folyók átláthatóságának és az esetleges összeférhetetlenségeknek a figyelembevételéhez vezetnek.

Ezeknek a folyamatoknak az elemzését megerősíti az a dilemma, amelyben a szövetségi kormány az energiával és a külpolitikával foglalkozik. A csővezeték felépítése geopolitikai elemet képvisel, míg az éghajlati célokról szóló vita egyre növekszik. Egyre több szavazat kéri a fosszilis tüzelőanyagoktól való eltérést a fenntartható alternatívák javára. Ebben az összefüggésben a Németország és Oroszország közötti kapcsolatok, különösen mivel az Alexei Nawalny és az ukrán válság körüli események romlottak.

Az energiaátmenet kihívásai

különféle tényezők befolyásolták: az amerikai szankciók 2019 decemberében építőipari fagyót okoztak, és az EU-n belüli cselekvési hatalmat a harmadik állapotú csővezetékek szabályozására irányuló határozatok korlátozták. Ez segít Németországnak navigálni a saját energiapolitikai érdekei és a Brüsszel nyomása között. A csővezetéket, amelynek évente 110 milliárd köbméter szállítási kapacitást kell biztosítania, fosszilis infrastrukturális projektnek tekintik, amely konfliktusát mutatja az éghajlati célokat.

Az ökológiai szempontból fenntartható megoldások megtalálásának nyomása folyamatosan növekszik. A Balti -tenger, az Adriai -tenger és a Fekete -tenger közötti régió zöld hidrogén és más megújuló energiák előállítására képes, amelyek döntő szerepet játszhatnak a jövőbeli energiaellátásban. A jelenlegi fejlemények a North Stream 2 körül tehát nemcsak a gazdasági, hanem a jelentős politikai és társadalmi kihívásokat is feltárják, amelyeket a jövőben el kell ismerni.