Balti-tenger víz alatt: A jelenlegi vízállás és viharhullám-figyelmeztetések!

Balti-tenger víz alatt: A jelenlegi vízállás és viharhullám-figyelmeztetések!

2025. október 27-én ismét izgalmas vízállásokat hoz nekünk a Balti-tenger Mecklenburg-Elő-Pomerániában. A különböző mérőállomások aktuális értékei azt mutatják, hogy a víz mennyisége nagymértékben változik, ezért fontos figyelemmel kísérni a fejleményeket. A Wismar, Warnemünde, Althagen, Barth, Stralsund, Sassnitz és Greifswald mérőállomásai pontos adatokat osztanak meg, hogy a polgárok jobban átérezhessék a vízi helyzetet. Az Ostsee-Zeitung szerint a warnemündei vízállások szerint egy tízéves időszak átlagos mélypontja 407 cm, míg az átlagos magas vízállás 617 cm. A Warnemündében valaha mért legmagasabb árvízszint lenyűgöző 770 cm volt, míg a legalacsonyabb érték 332 cm volt, amelyet 1967-ben mértek.

De hogy néz ki ma? A jelenlegi vízállások áttekintése mélyebb betekintést nyújt a helyzetbe:

• Zingst: 498 cm (Diff. zum Mittelwasser: -9 cm)
• Bodstedt: 496 cm (Diff. zum Mittelwasser: -14 cm)
• Ralswiek: 514 cm (Diff. zum Mittelwasser: 6 cm)
• Schwerin (Neumühle, Neumühler See): 416 cm (Diff. zum Mittelwasser: 42 cm)

Viharhullámok és figyelmeztető rendszerek

Fontos megjegyezni a német Balti-tenger partján uralkodó viharhullámrendszert is. A viharhullámok különböző osztályokra oszthatók:

• Sturmflut: 1,00 – 1,25 m über mittlerem Wasserstand
• Mittlere Sturmflut: 1,25 – 1,50 m
• Schwere Sturmflut: 1,50 – 2,00 m
• Sehr schwere Sturmflut: über 2,00 m

Magas vízszint elérésekor általában árvízvédelmi központokat, szövetségi, állami, kerületi, rendőrségi vagy tűzoltóságokat küldenek be, hogy tájékoztassák a lakosságot a veszélyről. Ezek a figyelmeztetések különféle csatornákon, például rádión, televízión, hangszórós teherautókon vagy akár modern figyelmeztető alkalmazásokon keresztül jutnak be az állampolgárok nappalijába.

Pénzügyi következmények és klímaváltozás

Az utolsó heves vihar pusztító volt: a kár mintegy 56 millió eurót tett ki. Sassnitz városa különösen érintett, mivel jelenleg mintegy 42 millió eurós pénzügyi szükségletről számolt be az infrastruktúra helyreállításához. Az árvízi eseményeket nagyon megszenvedő strand mesterséges táplálásra is szorul, erre mintegy hatmillió eurót terveznek.

Tágabb összefüggésben fontos megérteni az árvízkockázat mögött meghúzódó tényezőket. Az árvizek a leggyakoribb természeti katasztrófák, amelyek 2000 óta világszerte az összes ilyen vészhelyzet közel 37 százalékát okozták. Fel kell készülnünk a gyakoribb árvizekre, különösen az éghajlatváltozás fényében, amely növeli a csapadék mennyiségét és több vizet raktároz el a légkörben. Németországban az összes cím 7,6 százaléka van kitéve ilyen kockázatoknak, ami körülbelül 400 000 lakost fenyeget, különösen a Rajna és mellékfolyói mentén.

Ha a jövőbe tekintünk, kiderül: A súlyos károk elkerülése érdekében elengedhetetlen lesz az árvízvédelem intenzívebb bővítése. Fontos, hogy a természetvédelmi területeket jobban bevonják a tervezésbe, és megállítsák az ártéri területek pusztítását. A javuláshoz vezető út hosszú, a biztonság és az éghajlati alkalmazkodás kérdéseit folyamatosan újra kell értékelni.

A helyzet közös szolidaritást igényel a kihívásokra való megfelelő válaszadás érdekében. Tehát nem csak a várakozás és a teázás kérdése, hanem a cselekvés!

Részletesebb információkért ajánljuk az aktuális vízállásokra mutató hivatkozásokat:
Balti-tengeri újság,
MV szintű portál,
Statista.