Schnitzelár-vita: Blank miniszter bírálata kavar!

Schnitzelár-vita: Blank miniszter bírálata kavar!

A Balti-tenger partján a szelet magas árairól szóló vita egyre nagyobb lendületet kap. Wolfgang Blank, Mecklenburg-Elő-Pomeránia turisztikai minisztere nemrégiben bírálta, hogy egyes éttermekben túl magasak az árak. 24,40 euró egy szeletért egy binzi étteremben piros zászló volt a miniszter számára, aki ezt túlárazottnak minősítette. Ám a vendéglátóipar reakciói nem vártak sokáig. Jürgen Mosthaf, Baden-Württembergi mesterszakács helytelennek találta ezt a kritikát, és a Bild újságban rámutatott az ország vendéglátóinak magas költségeire – a változatlan 19%-os áfától a magas minimálbérig és számos adóig.

A heves vita részeként a mecklenburgi-pomerániai Karls-erlebnisdorfból származó Robert Dahl is kifejezte, hogy nem érti a Blank által az éttermek megbélyegzését. Kiemelte, hogy a baloldali összefogás által teremtett drága keretfeltételeket nehéz leküzdeni. Dahl meg is hívta a minisztert, hogy igyon egy szeletet az éttermébe, ahol mindössze 13 euróért egy gyors bécsi szelet kapható. Egy másik rostocki étterem is meghívót adott a Blanknek. A miniszter elismerte ezeket az ajánlatokat, de elismerte, hogy nem számított ilyen válaszra.

Kritikus hangok a lakosság részéről

A nyilvános vita élénk. Az Ostsee-Zeitung olvasói kommentálják az árakat, és megjegyzik, hogy Mecklenburg-Elő-Pomerániában drágább az étkezés, mint Németország más részein, sőt Japánhoz képest túlzónak tartják. Néhány olvasó hangosan felemeli a szavát: Sophia Katrin például bírálja a rügeni árakat, mivel a középosztály számára aligha megfizethető. Ralf Gliege Bajorországgal hasonlítja össze, és megjegyzi, hogy többen járnak oda enni, ami gazdaságosabbá teheti a vendéglátóipart.

Egyre hangosabbak a kérdések a magas árak okairól. Ulrike Kmieciak olyan tényezőket sorol fel, mint például a bérleti díjak, az energiaköltségek és az adók, amelyek megnehezítik a vendéglátósok életét. Andreas Kung és Marco Messner egyetért, és rámutat az árakat befolyásoló növekvő költségekre is. Kai-Björn Reeps viszont nemcsak a magas árakat, hanem a rostocki minőséget és szolgáltatást is kifogásolja, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az adócsökkentések nem érik el a vásárlókat.

Egy pillantás a vendéglátóipar adataira

Az ilyen viták nem alaptalanok, mert a számok magukért beszélnek: 2022 januárjától 2025 júliusáig több mint 26 százalékkal drágultak a vendéglátóipari termékek, például a szelet. A DEHOGA, a Német Szálloda- és Étteremszövetség szerint a munkaerő- és élelmiszerárak csaknem 30 százalékkal emelkedtek. Ez az eladások jelentős csökkenéséhez vezet. 2025 első felében 15,1 százalékos valós csökkenést könyvelhettek el a szállásadók és vendéglátók 2019-hez képest. A kihívásokhoz hozzájárul a 2024 eleje óta alkalmazott forgalmiadó-csökkentés visszafordítása is.

A vendéglátóipar az elmúlt években különböző válságoktól szenvedett, különösen a koronajárvány idején. Sok vállalkozást be kellett zárni, és bár a vendéglátóhelyek száma valamelyest helyreállt, a nagyvárosi területeken továbbra is nagy a fluktuáció. A vendéglátóiparban az újrakezdés szükségessége és a magas pénzigény azt jelenti, hogy a vendéglátók jó kezet szeretnének átvészelni ezeket a nehéz időket. Továbbra is reménykednek abban, hogy január 1-től tartósan 7 százalékra csökkentik az áfát, de továbbra is kérdéses, hogy ez tisztességes árakat és jobb ár-érték arányt eredményezhet-e.

A szeletárak körüli vita megmutatja, hogy a gasztronómiai árak kérdése mennyire összetett és sokrétű. A politikai állításoktól a személyes véleményeken át a kemény gazdasági tényekig – ez a vita képes véglegesen megváltoztatni a németországi gasztronómiai tájat. Majd kiderül, hogy végül mindenki megtalálja-e a megoldást.