Olajfelfedezések a Balti-tengeren: Usedom lakosai félnek a turizmustól!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Olaj- és gázfelfedezések Usedomnál: Aggodalmak a környezettel és a turizmussal kapcsolatban Mecklenburg-Elő-Pomerániában. Politikai reakciók várhatók.

Öl- und Gasfunde vor Usedom: Bedenken über Umwelt und Tourismus in Mecklenburg-Vorpommern. Politische Reaktionen erwartet.
Olaj- és gázfelfedezések Usedomnál: Aggodalmak a környezettel és a turizmussal kapcsolatban Mecklenburg-Elő-Pomerániában. Politikai reakciók várhatók.

Olajfelfedezések a Balti-tengeren: Usedom lakosai félnek a turizmustól!

Az elmúlt hetekben nagy port kavart egy új olaj- és gázlelőhely felfedezése a lengyel partoknál, a népszerű üdülősziget, Usedom közelében. Egy kanadai cég, a Central European Petroleum (CEP) nagy lelőhelyet fedezett fel próbafúrások során Świnoujście közelében. A becslések szerint körülbelül 22 millió tonna olajat tárolhatnak ott. Ez nemcsak az energiapolitikával kapcsolatos kérdéseket vet fel, hanem a régió turizmusának jövőjét is, amely Usedom fő gazdasági tevékenységi forrása. Hangos MDR Nem ez a régió első ecsetje az olajiparral? Itt már az 1960-as években is bányásztak olajat, mindig Lengyelország beleegyezése nélkül.

Óriási a nemtetszés, főleg német részről: Till Backhaus Mecklenburg-Pomeránia környezetvédelmi minisztere éles kritikát fogalmaz meg a tervezett olaj- és gázfúrással kapcsolatban. Attól tart, hogy a turizmust súlyosan érintheti az esetleges fúrótornyok építése és a partvidék iparosítása. Usedom szállodatulajdonosai és nyaralók szintén aggódnak a régió természeti szépségére gyakorolt ​​hatás miatt. „Gazdasági katasztrófa” – ez Backhaus pesszimista ítélete, ha a fúrási terveket tovább folytatják.

Történelmi és kétoldalú vonatkozások

A történelmi perspektíva is összetett. Az NDK-ban 1961 és 1996 között gondatlanul bányászták az olajat, anélkül, hogy figyelembe vették volna a vonatkozó regionális megállapodásokat. Az első lelőhelyet Reinkenhagenben fedezték fel, ahol ma egy múzeum mintegy 2000 kiállítással mutatja be az NDK olajtörténetét. Ez a múlt árnyékot vet a jelenlegi helyzetre, különösen mivel a Németország és Lengyelország közötti kétoldalú megállapodások kimondják, hogy az ilyen projektek előfeltétele a határokon átnyúló környezeti hatásvizsgálat.

Ebben az összefüggésben az információs politikát kritizálják. Mecklenburg-Elő-Pomeránia nem kapott tájékoztatást a jelenlegi tervekről, ami a regionális politikában nemtetszéssel fogadott. A Backhaus ezért egyértelmű nyilatkozatot kér a szövetségi kormánytól Lengyelország felé, hogy a fejleményekre a lehető legjobb módon reagálhasson.

A kilátás Lengyelországból

Krzysztof Galos környezetvédelmi miniszter-helyettes lengyel részről úgy látja, hogy a felfedezés során megszerzett nyersanyagok hozzájárulhatnak a nemzeti energiabiztonsághoz. „Ez szükségleteink akár 4-5 százalékát is fedezheti” – mondta Galos. A potenciális előnyök maradéktalan kiaknázása érdekében azonban Gálos hangsúlyozza, hogy fokozottan ügyelni kell a környezetvédelmi előírásokra, hogy ne lebecsüljük a régióra gyakorolt ​​hatást.

Mindeközben Lengyelország németországi fődiplomatája, Jan Tombinski arra biztatja az embereket, hogy ne becsüljék túl a helyzetet, mivel konkrét támogatási tervek még nincsenek. A fúrásról szóló vita azonban továbbra is heves, és a „Lebensraum Vorpommern” polgári kezdeményezés hevesen bírálja az iparosítási törekvéseket. Axel Kindler, a kezdeményezés szóvivője a környezetvédelmi irányelvek alaposabb vizsgálatát kéri.

E viták közepette továbbra is felmerül a kérdés: hogyan fog fejlődni a régió? Usedom jövőjét jelentősen befolyásolhatják az olaj- és gázkészletekkel kapcsolatos közelgő döntések. Egy dolog világos: a Németország és Lengyelország közötti párbeszédet sürgősen fokozni kell egyrészt a természeti erőforrások felelős felhasználása, másrészt Usedom fő gazdasági pillérének védelme érdekében. Itt minden fél kötelező.