Lengyelország 1300 milliárd euró jóvátételt követel – Merkel továbbra is kemény!
Nawrocki lengyel elnök Berlinbe látogat, és jóvátételt követel. Németország a korábbi szerződésekre hivatkozva elutasítja.

Lengyelország 1300 milliárd euró jóvátételt követel – Merkel továbbra is kemény!
2025. szeptember 17-én éleslátó találkozóra került sor Karol Nawrocki lengyel elnök és a szövetségi kormány között Berlinben. Nawrocki azonnal szűkszavú üzenettel tört be: kormánya 1300 milliárd eurós jóvátételt követel Németországtól. Ez az összeg egy átfogó elemzés eredménye, amelyet jobboldali konzervatív pártja, a PiS bizottsága készített. Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök ezzel szemben elutasította a követelést, mint jogilag rendezett, és rámutatott a meglévő szerződésekre, amelyek német szempontból ellentétesek a fizetéssel. A Tagesschau szerint a német képviselők kijelentették, hogy Lengyelország már 1953-ban lemondott a jóvátételről.
Ez a lemondás továbbra is az országok közötti vita középpontjában áll. Nawrocki szerint azonban Lengyelország semmiképpen sem látja lezártnak a jóvátételi kérdést. Az elnök bizakodó volt, hogy a jövőben sikerül megegyezni a német kormánnyal. Ennek a vitának a kontextusa nem új; Lengyelország jóvátételi követelései évtizedek óta folynak, és célja a második világháború során elszenvedett óriási veszteségek és károk kompenzálása. A történészek és a Wikipédia megjegyzi, hogy az 1945-ös potsdami konferencia során elhatározták, hogy Lengyelország követeléseit a szovjet megszállási övezetben történő szétszereléssel és német külföldi eszközökkel kell kielégíteni.
Politikai összefüggések és történelmi hátterek
Lengyelország jóvátételi kötelezettségének lemondását a szovjet kormány az 1953-as NDK-beli felkelés után határozottan megerősítette a „német kérdés” tisztázása érdekében. A Lengyel Minisztertanács megfelelő dokumentuma intenzív politikai tárgyalások után jelentette be ezt a felmondást. Bár azóta minden szövetségi kormány hivatkozik erre a nyilatkozatra, a lengyel történészek azzal érvelnek, hogy az akkori vezetés nem volt demokratikusan legitim, ezért a nyilatkozat érvénytelen. A [Wikipedia](https://de.wikipedia.org/wiki/Reparationsförderen_Polens_gegen_die_Bundes Republik_Deutschland) hangsúlyozza, hogy az 1970-es Varsói Szerződésben Lengyelország megerősítette lemondását, ami tovább bonyolítja a jogi helyzetet.
A német szövetségi kormány jelenleg lényegében elutasította a PiS álláspontját, amely évek óta szorgalmazza a jóvátételi követeléseket. Egy 2004-es jogi vélemény megállapította, hogy Lengyelország nem jogosult jóvátételre. De nem minden lengyel politikus van ezen a véleményen. Egy 2022-es jelentés körülbelül 1,3 billió euróra becsüli a Lengyelországot a háború alatt elszenvedett károkat. Az ismételt követelésekre való tekintettel a jóvátételi kifizetések körüli vita mindkét oldalon felforrósítja a politikai indulatokat.
Jelenlegi biztonsági politika és együttműködés
A történelmi vita mellett a Németország és Lengyelország közötti együttműködés új dimenziója is feltárult. Friedrich Merz kancellár megígérte Nawrocki Németország szolidaritását, különösen annak fényében, hogy az orosz drónok a lengyel légteret megsértve megnövekedett katonai támogatást nyújtottak Lengyelországnak. A két politikus hangsúlyozta, hogy a közös biztonsági érdekek védelme érdekében szoros együttműködésre van szükség. Nawrocki meghívta Steinmeiert, hogy tegyen visszatérő látogatást Lengyelországba, amit Steinmeier örömmel fogadott.
A két ország közötti tárgyalások végső sajtótájékoztató nélkül zárultak, teret engedve a találgatásoknak. Egy dolog azonban világos: a jóvátétel kérdése továbbra is érzékeny kérdés, amely minden bizonnyal ismét szóba kerül a következő hónapokban. Kiderül, sikerül-e megállapodásra jutni, vagy tovább nő a feszültség.