Klímavédelem vagy gazdaság? A németeket bosszantják a belsőégésű motorok vége!

Klímavédelem vagy gazdaság? A németeket bosszantják a belsőégésű motorok vége!

Egy új felmérés szerint ma még mindig forró téma Németországban a klímavédelem. Ráadásul nagyon megoszlanak a vélemények, kortól és a témához való személyes kötődéstől függően. A cikk szerzője MDR beszámol arról, hogy a megkérdezettek 66 százaléka szeretné, ha a szövetségi kormány nagyobb támogatást kapna a nemzetközi klímatárgyalásokon. De mi a helyzet a német uniós szintű szerepvállalással? Itt a megkérdezettek 53 százaléka támogatja a proaktívabb cselekvést.

Az aktívabb klímapolitika támogatottsága azonban csökkenni látszik Németországban: mindössze 45 százalék szeretne ilyet. A megkérdezettek túlnyomó többsége, 51 százalék azonban támogatja az EU klímasemleges célját 2050-re. Csak 46 százalék támogatja a szövetségi kormány ambiciózusabb célját, hogy már 2045-től klímasemleges legyen. Ez a szkepticizmus összefügghet azzal is, hogy sok polgár aggódik a német gazdaság versenyképessége miatt. Aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a szigorú éghajlati célok elűzhetik a vállalatokat.

Társadalmi megosztottság klímavédelmi intézkedésekkel?

Nagy probléma a belsőégésű motorok lehetséges megszűnése, ami az EU azon iránymutatásaihoz kapcsolódik, miszerint 2035-től már nem engedélyezik a CO₂-kibocsátású autókat. Három válaszadóból majdnem kettő azt mutatja, hogy nem érti ezt a döntést. Különösen robbanásveszélyes, hogy a háztartásokra és a gazdaságra nehezedő pénzügyi terhek miatti aggodalmak egyértelműen hangsúlyosak. Szigorúan véve a felmérés résztvevőinek csaknem fele elutasítja az olyan politikai intézkedéseket, mint a benzin és a gázolaj CO₂-árazása, a fűtési rendszerekre vonatkozó egyértelmű követelmények és a belsőégésű járművek általános tilalma.

Érdekes pont a generációs különbségek. Míg az 50-64 évesek mindössze 21 százaléka támogatja a belsőégésű motorok megszüntetését, addig a 30 év alattiak száma körülbelül ennek kétszerese – 49 százalékuk támogatja. Egy 25 éves válaszadó még a Németország és Kína közötti különbséget is kiemelte az elektromos autók népszerűsítésében, ami tovább szította a vitát.

A klímapolitika kihívásai

által készített elemzés szerint bpb az éghajlatváltozást egyetlen szereplő vagy ágazat nem tudja egyedül kezelni; átfogó kormányzásra van szükség. A német éghajlatvédelem a nemzetközi megállapodások részét képezi, és az EU kötelező éghajlat-célokat tűzött ki az európai éghajlati törvénybe. A meghatározott célok között szerepel a nettó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése 2030-ig, és a kívánt klímasemlegesség 2050-ig.

A szövetségi kormány számos klímavédelmi programot fogadott el, de a szakértők gyakran elégtelennek minősítik azokat. A Klímavédelmi Terv 2050 és a Klímavédelmi Program 2030 már ambiciózus célokat tűzött ki, de a megvalósítás sok kívánnivalót hagy maga után. 2021-ben az üvegházhatású gázok kibocsátása meglepően 4,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest, ami rávilágít a fejlesztések szükségességére.

Az éghajlatvédelmi törvény (KSG) új adaptációs folyamata most a kitűzött célok elérését hivatott biztosítani. A 2023-as legutóbbi módosítások, mint például a Deutschland Ticket bevezetése, csak apró lépések egy nagy vállalkozásban. Ennek ellenére továbbra is alapvető fontosságú a különböző érdekelt felek bevonása az éghajlat-politikába, és az intézkedéseket úgy kell megtervezni, hogy azok széles körben elfogadásra találjanak.

Összességében úgy tűnik, hogy a klímavédelem témája továbbra is erősen polarizált. Míg a lakosság egy része a gyorsabb és szigorúbb végrehajtást szorgalmazza, mások a lehetséges pénzügyi következmények és a német gazdaság versenyképessége miatt aggódnak. Itt a kulcs a megfelelő egyensúly megtalálása.