Tartalékos szimpózium Drezdában: az európai biztonsági stratégiák a fókuszban!

Tartalékos szimpózium Drezdában: az európai biztonsági stratégiák a fókuszban!

A geopolitikai feszültségek és a változó biztonsági környezet közepette a múlt hétvégén Drezdában rendezték meg az első tartalékos erők szimpóziumát, amelynek a Tartalékos Szövetség adott otthont. Tíz ország több mint 60 képviselője, köztük tudósok, (tartalékos) tisztek és tartalékos egyesületek elnökei gyűltek össze, hogy megvitassák „Kelet-Európa geopolitikai kihívásai és a tartalékos erők interoperabilitása”. A szimpózium célja Európa katonai ellenálló képességének erősítése és a tartalékok közötti együttműködés javítása volt, ami az aktuális világpolitikai fejleményekre tekintettel nagyon fontos. A tartalékos szövetség ismertetése szerint a rendezvény teljes sikernek számított, mert lehetővé tette a résztvevők számára, hogy nyíltan vitatkozhassanak az országhatárokon túl.

A megnyitó beszédet Sascha Rahn nemzetközi együttműködésért felelős alelnök mondta, majd Jørn Buø, a CIOR elnöke hangsúlyozta a tartalékosok fontos szerepét a változékony világhelyzetben. Feltéve, hogy képzésük és beilleszkedésük naprakész, a tartalék döntően hozzájárulhat a biztonsághoz. Szombaton különösen az elmélyült technikai megbeszéléseken volt a hangsúly. Dr. Jan Kofroň a sorkatonai szolgálat európai visszaállításának lehetőségeit és az ezzel járó kihívásokat taglalta. Az ilyen megfontolások ismét aktuálisak Európa megváltozott biztonsági helyzetére tekintettel, különösen Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja óta.

Beszélgetés a kötelező katonai szolgálatról

A kötelező katonai szolgálatba való visszatérésről szóló vita ebben az országban is felgyorsul. Németországban egyértelműen több katonára van szükség ahhoz, hogy megfeleljenek a NATO követelményeinek. Boris Pistorius védelmi miniszter 50-60 ezer további aktív katonát lát szükségesnek. Véleménye szerint azonban nem tervezik a régi sorkatonasághoz való visszatérést, bár a koalíció egy esetleges kötelezettség feltételeinek megteremtésével van elfoglalva. Lars Klingbeil alkancellár megerősíti ezt, és hangsúlyozza, hogy a Bundeswehr az önkéntességre támaszkodik, míg Thorsten Frei a kancelláriaminisztertől gyors döntést szorgalmaz a csapatok bővítéséről a 230-240 ezer fős cél elérése érdekében.

A Junge Union ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az önkéntes fellépés által keletkezett szakadék nem zárható be. A Juso főnöke, Philipp Türmer azzal érvel, hogy a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetése túlterhelné a Bundeswehrt. A hadseregben jelenleg 30 százalékos a lemorzsolódás, ami nem megfelelő munkakörülményekre utal. A koalíció önkéntes alapon próbál új, vonzó katonai szolgálatot létrehozni, ami sok szakértő szerint komoly kihívást jelent. Sönke Neitzel hadtörténész kételkedik abban, hogy a kívánt célokat kötelező részvétel nélkül is meg lehet valósítani.

Technológiai kihívások

A szimpóziumon szó esett az új technológiákról, a digitalizációról, a drónvédelemről és a kiberhadviselésről is. Az egyik döntő kérdés a technológia által vezérelt harctér tartalékosokra gyakorolt ​​hatása volt. Világossá vált, hogy a tartalékosokat korszerű készségekkel kell felszerelni, különösen a drónvédelem és a kiberbiztonság területén. Ez különösen fontos az európai fegyveres erők katonai ellenálló képességének és interoperabilitásának biztosításához.

A szimpózium a Chatham House Rule szerint zajlott, amely ösztönözte a nyílt eszmecserét; A résztvevők kifejezték azon szándékukat, hogy folytassák ezeket a megbeszéléseket és fokozzák az együttműködést. Úgy tűnik, hogy a fejlemények érdekes időszaka van a levegőben, amely a tartalékosokat és a Bundeswehrt egyaránt érinti. Amíg konkrét változások nem következnek be, látni kell, hogyan alakulnak a politikai viták.